Zuhanórepülésben az európai vállalati nyereségek
A koronavírus járvány globális terjedése kicsit több mint két hét alatt 30-40 százalékos zuhanást idézett elő a tőzsdéken. A 23 fejlett és 26 feltörekvő ország részvénypiacainak alakulását összegző globális MSCI ACWI indexen belül az európai és az amerikai tőzsdék 75 százalékos súllyal vannak jelen. A zuhanást ugyan jelentős felfelé irányuló korrekció követte, de az indexek nem hozták vissza korábban elszenvedett veszteségeiket.
A helyzettel kapcsolatban a legfontosabb kérdések:
meddig tart a járvány és meddig tartanak a korlátozások? Meddig tart a recesszió és milyen mély lesz?
Az Amundi három forgatókönyvet vázolt fel:
Az Amundi közgazdászai a különböző forgatókönyvek alapján előre jelezték az európai tőzsdei vállalatok nyereségének várható alakulását. Így az optimista, a központi, illetve pesszimista variációkat figyelembe véve a recesszió első évében, 2020-ban a profitok 35, 60, illetve 110 százalékkal eshetnek vissza. A második évben – vagyis jövőre – az optimista forgatókönyv már a válság előtti szintű vállalati nyereségekkel számol. A másik két esetben 10, illetve 60 százalékkal maradnak el a profitok a krízis előtti szinttől.
A várható vállalati nyereségek és az MSCI Europe index elemzése kimutatta, hogy a piacok már beáraztak az idei egy részvényre jutó nyereség (EPS) csökkenéséből 35 százalékot. Ez megegyezik az optimista forgatókönyvből következő nyereségcsökkenéssel, ugyanakkor elmarad a 2008-2009-es válság idején tapasztalt szinttől, valamint az Amundi központi, 50 százalékos esélyű szcenáriója által jelzett 60 százaléktól.
Ebből adódóan nem lehet kizárni, hogy a piacok újabb eséssel reagálnak,
főleg akkor, ha a járvány elhúzódik, vagy egy második fertőzési hullám jelenik meg. Egy másik interpretáció szerint viszont elképzelhető az is, hogy a befektetők a nyereségek viszonylag gyors javulására számítanak – párhuzamosan a járványhelyzet viszonylag gyors rendeződésével.
Az Amundi várakozásai szerint az idén az eurozóna GDP-je 1-4 százalékkal csökkenhet, a globális gazdasági növekedés stagnálhat vagy 2 százalékkal eshet vissza a 2019-re becsült 1,2, illetve 3,1 százalék után. Az idei növekedésre adott előrejelzés szokatlanul széles sávban mozog, a GDP változása nagyban függ attól, hogy meddig tart a járvány, milyen intenzitásúak maradnak az életbe léptetett korlátozások, milyen mély lesz a gazdaság visszaesése és ez miként hat a vállalatok nyereségére.
Érdemes ezt egy példával szemléltetni. A francia statisztikai hivatal (INSEE) közgazdászai kiszámolták, hogy a korlátozások alatt a francia GDP 35 százalékkal zuhan. Másképpen fogalmazva: minden egyes zárlat alatt eltöltött hónap nagyjából 3 százalékkal csökkenti a GDP-t. Az EU hasonló jelzést adott: uniós átlagban ez a mérték 2 százalék. Azért alacsonyabb, mert az északi országokban kevésbé szigorú intézkedéseket hoztak.
2009-ben, a pénzügyi válság következményeként az európai részvények átlagos EPS-e 2008-hoz képest 47, 2007-hez képest 57 százalékkal zuhant.
Az Amundi szerint a jelenlegi rendkívül súlyos korlátozásokat, a gazdaság leállását figyelembe véve most legalább ekkora, vagy akár ennél is nagyobb esésnek kellene bekövetkeznie – ráadásul egy év alatt. Nem szabad elfeledkezni az olajválságról, valamint a vállalati részvény visszavásárlási programok befagyasztásáról sem. Ezek szintén rányomják bélyegüket a vállalatok nyereségére.
Az igazán nagy bizonytalanságot az év második fele jelenti.
A három felvázolt forgatókönyvből a központi (50 százalék valószínűségű) szerint a járvány a második negyedévben tetőzik Európában, így a harmadik negyedben már mutatkozhatnak a normalizálódás jelei. Ennek alapján az EPS-ek 60 százalékkal eshetnek vissza az év egészében. Ez nagyon alacsony bázist teremt 2021-re, így jövőre masszív, 100 százalék feletti EPS javulás várható az európai részvénypiacokon. Nominálisan azonban a nyereségek várhatóan elmaradnak a 2019-es szinttől, főleg a gyenge kereslet árkorlátozó hatása, valamint a vállalatok átszervezési költségei miatt.
A pesszimistább forgatókönyv szerint az elsietett nyitás elhúzza a járvány lefutását. Ebben az esetben az idei év átlagában az EPS-ek 110 százalékkal zuhanhatnak, s ez a folyamat a jövő év első negyedévében is folytatódhat. Az optimistább szcenáriót nézve viszont, ha május végére stabilizálódik a járványhelyzet, akkor a nyereségek az első félévben 70 százalékkal csökkenhetnek, a másodikban viszont már szinten maradhatnak. Éves átlagban ez 35 százalék körüli EPS csökkenést jelenthet.
