Lezárult egy fejezet az MKB-nál

Befejeződött az MKB Bank restukturálása, amelyet 2016. január 1. és 2019. de­cember 31. között valósítottak meg, egyúttal a restrukturálás szakmai elismeréseként lezárult a kötelező monitoring-időszak is. Az MKB Pénzügyi Csoport sikere az európai kereskedelmi bankok között is egyedülálló teljesítmény – hangzott el a bank tegnapi sajtótájékoztatóján.

Nyemcsok János, a pénzintézet európai uniós vállalások teljesítéséért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a szanálási eljárás indulásakor az MKB Bank vállalta, hogy végrehajtja az átfogó szerkezetátalakítási tervet, korlátozza az állami támogatásból eredő versenytorzító hatásokat, és teljesíti a hosszú távú életképesség biztosítását célzó kötelezettségvállalás keretrendszerét. Az eljárás valójában 2014 de­cemberében indult el – fűzte hozzá –, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetése úgy határozott, az MKB-t szanálni kell.

A vezérigazgató-helyettes jelezte: már 2015-ben 20 százalékos költségcsökkentést hajtottak végre a banknál, emellett a pénzintézetről le kellett választani a rossz portfóliót, egyes portfólióelemeket értékesíteni kellett, és szükségessé vált a leányvállalatok hatékonyságának javítása is.

A portfóliónak azokat az elemeit, amelyeket nem tudtak eladni, leválasztották a pénzintézetről, erről viszont meg kellett egyezni az EU-val, és arról is tárgyalniuk kellett, hogyan lehet ezt megvalósítani. A bank 32 milliárd forint állami támogatást kapott, ennek fejében az unió elvárásokat támasztott a bankkal szemben, amelyeknek 2019 végéig kellett megfelelni. A végrehajtás monitoringját az EU már végre is hajtotta. A pénzintézetnek a szanálás megkezdése előtt terjedelmes nem teljesítő portfóliója volt, az unió egy kisebb és hatékonyabb bank létrehozását várta el.

Az uniós elvárások között szerepelt az állami tulajdonban lévő bank eladása, emellett korlátozásokat írtak elő a kockázattal súlyozott kitettségre és a mérlegfőösszegre is. A mérlegfőösszeget a szanálás előtti mintegy 2100 milliárd forintról 1830 milliárd forint alá kellett csökkenteni, ezt úgy próbálták elérni, hogy az ügyfélbetéteket igyekeztek más eszközökbe, például befektetési jegyekbe áttenni. Az MKB-nak 2014-ben már jelentős vállalati és privátbanki ügyfélköre volt, ezt kívánták megőrizni. Később, 2016-ra a banknak sikerült nyereségessé válnia. Ezután 2018-ban több fiókot be kellett zárniuk, ezzel párhuzamosan jelentős informatikai fejlesztéseket hajtottak végre.

Balog Ádám elnök-vezérigazgató a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a szanálás időszakában nyújtott segítségért Windisch László és Nagy Márton korábbi jegybanki alelnököknek, akik „sok hőstettet hajtottak végre az MKB szanálása érdekében”. Arról is szólt az elnök-vezérigazgató, hogy a Takarék csoporttal bankholdingot hoztak létre a közelmúltban, amelyhez a Budapest Bank is csatlakozott. Ez a jövőben nagymértékben befolyásolhatja az MKB értékét.

Balog Ádám jelezte: már beadták a bankholding engedélyezésére vonatkozó kérelmet. Mára, miután bevezették a Budapesti Értéktőzsdére is, egy prudensen működő, kiemelkedő tőke- és likviditási tartalékokkal rendelkező, válságálló intézménnyé vált az MKB Bank, amely évről évre javuló teljesítményt mutatott fel.