Nem figyelünk eléggé a költéseinkre

Továbbra sem nagyon erősödik az emberek pénzügyi tudása – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzéséből, amely 26 ország, köztük Magyarország pénzügyi tudatosságának szintjét vizsgálta. A korábbi felméréshez képest a magyar polgárok eredménye kismértékben javult, de a 12,3 pontos értékkel így is az összes vizsgált ország 12,7-es, az OECD-tagállamok 13 pontos értéke alatt végeztünk, s az összevetésben a 14. helyen állunk.

Évek óta fennáll a most is élő kettősség, hogy a magyar polgárok az alapvető pénzügyi fogalmakat (például infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) viszonylag jól ismerik – az elméleti tudás 64,2 százalékos értéke veri az OECD 59,7 százalékos átlagát –, ám a gyakorlati alkalmazás terén súlyos gondok vannak: az összes megkérdezettnek mindössze a fele válaszolt helyesen az egyszerű kamatra, és 18,3 százaléka a kamatos kamatra vonatkozó gyakorlati kérdésekre, életszerű példákra. Érdekes, hogy a környezet is hatással van a teljesítményre:

a korábbi, 2015-ös felméréshez képest az azóta számottevően alacsonyabb pénzromlás miatt szignifikánsan csökkent az inflációra helyes választ adók aránya.

A gyakorlatiasság hiánya köszön vissza abban is, hogy más államokhoz képest a magyar fogyasztók a hosszú távú befektetések tervezése kapcsán elutasítók maradtak. A hazai az ötödik legrosszabb eredmény, ami persze visszaigazolja azokat a felméréseket – például az OTP Öngondoskodási Index vizsgálatát – is, amelyek az alacsony öngondoskodási hajlamot azzal hozzák összefüggésbe, hogy a magyar polgárok csaknem háromnegyede szerint főleg az állam feladata az időskor anyagi biztosítása. Magyarország egyébiránt továbbra is alulteljesít pénzügyi tervezésben – a 2010-es 32 és a 2015-ös 25 százalékkal szemben a legfrissebb felmérés szerint csak a megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy a háztartásában készítenek költségvetést a bevételek, kiadások alakulásáról. A fentiek miatt aligha meglepő, hogy a pénzügyeink nyomon követésében a kétharmados vizsgálati átlagtól is jócskán lemaradva, utolsó helyen végeztünk 46,9 százalékos értékkel, miközben nyugati szomszédaink, az osztrákok 85 százaléka folyamatosan monitorozza a költéseit. Van azonban olyan szegmens, amelyben a pénzzel szembeni félelmeink, bizalmatlanságunk eredményt hoz: a felmérés szerint a magyarok kevésbé esnek pénzügyi csalás áldozataivá (0,9 százalék), mint a nemzetközi átlag (1,8 százalék).

A kutatás magyar szempontból kedvező eredményeit a hazai gazdaság erősödésének tudhatjuk be: a magyarok megtakarítási hajlandósága a korábbi felméréshez képest 27 százalékról 51 százalékra nőtt, de még így is a résztvevők utolsó harmadába tartozunk (a nemzetközi átlag 70,2 százalék). A vastagabb pénztárca nagyobb fizetési fegyelemmel párosul: a legerősebb mértékben a számlák határidőre történő megfizetése terén léptünk előre, ám még ezzel is csak a 10. legpontosabban fizető nemzet vagyunk. A korábbi adatok alapján megvan a veszélye annak, hogy a koronavírus-járvány miatt bekövetkező dekonjunktúra hatásait a magyar háztartások pénzügyi tudása, magatartása nem lesz képes kellőképpen tompítani, s így sérülékenységük tovább nőhet.

Ez a bázis

A magyarországi felmérésnek a 2018-as mintavétel volt az alapja. Miután abban az évben indult el a lakosság pénzügyi tudásának erősítését célzó középtávú kormányzati stratégia megvalósítása, a mostani adatokat lehet majd kiinduló alapnak tekinteni annak vizsgálatára, hogy mennyire volt hatásos a teljes szakmai összefogással – a kormányzat (koordináló szerv a Pénzügyminisztérium), a Magyar Nemzeti Bank és piaci szereplők együttműködésével – megvalósuló stratégia végrehajtása. Az OECD várhatóan 2022-ben veszi újra górcső alá a területet. | VG