Kizöldülhet a hazai befektetési szektor
Világszerte dinamikusan nő a fenntarthatósági szempontokat is érvényesítő környezeti, társadalmi és a vállalatirányítási (ESG) fókuszú befektetések iránti kereslet, a kelet-közép-európai régió azonban ebben a tekintetben is csak távolabbról követi a fejlett piacokat – így összegezhetők a Refinitiv pénzügyi adatszolgáltató tegnapi háttérbeszélgetésén elhangzottak.
Pedig az etikus befektetéseknek – egyes korábbi vélekedésekkel ellentétben – ma már nincs hozamáldozatuk, sőt az adatok azt mutatják, hogy a magasabb ESG-minősítésű vállalatok jelentősen felülteljesítik a részvénypiacon az alacsonyabb fenntarthatósági pontszámmal rendelkező társaikat – mutatott rá Vízkeleti Sándor BAMOSZ-elnök, az Amundi Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. Az egyes régiókban különböző mértékű hozzáadott értéke van az ESG-besorolásnak, a hozamprémium ugyanakkor a feltörekvő piacokon a legmagasabb – hangsúlyozta a szakember. Ennek feltehetően az az oka, hogy amelyik régiós cég fenntarthatósági riportot készít, ehhez adatot szolgáltat, és a mindezzel járó nagyobb transzparenciát vállalja, az az intézményi és a nyugati magánbefektetők szemében is vonzóbb.
A nem pénzügyi adatok hozzáférhetősége egyelőre azonban nem túl bőséges, és a képzett szakértőkből, elemzőkből is hiány van térségünkben – mutatott rá a kihívásokra Ács Barnabás, a Refinitiv EMEA régióért felelős értékesítési, befektetési és tanácsadási igazgatója. Az adatszolgáltató mindössze kétszáz, főként blue chip kategóriás kelet- és közép-európai társaság fenntarthatósági tevékenységéről kap adatot, a kis- és közepes vállalatok viszont még szinte teljesen sötét foltnak számítanak. Az európai uniós szabályozási törekvések és a befektetői igények azonban a térség vállalatait és befektetési alapjait is felzárkózásra késztethetik.
A hazai alap- és vagyonkezelőket tömörítő BAMOSZ az élére állna a hazai irányváltásnak. A szervezetnél saját ESG-besorolási rendszert dolgoztak ki a magyar alapok fenntarthatósági szempontok szerinti kategorizálására, amelyet terveik szerint még az idén át is ültetnének a gyakorlatba. Az első csoportba a csupán ESG-jelentést készítő alapok kerülnek, az eggyel előkelőbb, ESG Plusz besoroláshoz azonban már a fenntartható befektetésekre vonatkozó kiválasztási stratégia is szükséges a választott benchmarkot meghaladó ESG minősítés kitűzése mellett. A legmagasabb kategória az ESG Impact lesz, ahová a tematikus, kifejezetten fenntarthatósági fókuszú cégekbe, eszközökbe fektető alapok kerülhetnek.
Szívesen látna több zöldbefektetési lehetőséget Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is. Kandrács Csaba, a jegybank alelnöke a Budapesti Értéktőzsde által szervezett fórumon néhány napja azt mondta, hiányoznak a fenntartható befektetési termékek a hazai piacról, és jelenleg túlnyomórészt külföldi értékpapírok vásárlása vagy az anyacégek termékeinek átcsomagolása történik a szolgáltatóknál. Éppen ezért nagy szükség van a magyar minősített ESG-befektetési lehetőségek kialakítására is, amelyben a jegybanknak is tevékeny szerepe lenne. Augusztusban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve 15 hónapos programot indít az MNB egy fenntartható tőkepiaci stratégia és akcióterv kidolgozására. A stratégia, amellett, hogy hozzájárulna a környezeti eredetű pénzügyi kockázatok csökkentéséhez, a zöldberuházások finanszírozási környezetének támogatását is célozza. További gyakorlati kezdeményezésként egy zöldpénzügyi termékkeresőt is létrehozna az év végéig az MNB. A releváns befektetési alapok így bekerülhetnek egy nemzeti regiszterbe, ezzel is megkönnyítve a tudatos befektetők eligazodását a fenntartható befektetési termékek között.
A régiónkból
200
tőzsdecég számol be a fenntarthatósági tevékenységéről
