Pénz- és tőkepiac

Élesedik a verseny a jegybanki forrásokért

Július végéig közel 250 cég jelezte részvételi szándékát a Magyar Nemzeti Bank tavaly nyáron indított Növekedési kötvényprogramjában, de eddig csupán a jelentkezők tíz százalékától vásárolt kötvényeket a jegybank, miközben a megemelt, 450 milliárd forintos keretösszeg kétharmada már elfogyott.

Július végéig már 246 vállalat regisztrált a Növekedési kötvényprogramba (NKP) – közölte a Világgazdaság megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A járvány februári, márciusi felfutása óta sem csökkent az érdeklődés, sőt, júliusban újabb lendületet kapott a vállalati kötvényprogram. Az MNB szerint számos új kibocsátás várható, és lesznek ismétlők is.

Ezt alátámasztják a vállalati bejelentések is. Az Alteo múlt héten közölte: a tavalyi 8,8 milliárd forintos kötvénykibocsátás után ősszel újabb, 3-4 milliárd forintos forrásbevonást tervez az NKP keretében.

Második körös kibocsátást fontolgat a Pannonia Bio, és hasonló terveket sző a Market Építő is Scheer Sándor alapító-társtulajdonos lapunknak adott korábbi nyilatkozata alapján. A Cordia júliusban már le is vezényelt egy újabb nagy értékű kötvényaukciót.

Fotó: Bach Máté (BPM) Magyar Nemzet

Az MNB július végéig 294,7 milliárd forintot fordított kötvényvásárlásra. A 450 milliárd forintra bővített keretösszegű program forrásainak kétharmadát bő egy év alatt kimerítették. Az eredeti, 300 milliárdos keret nagyjából mostanra fogyott volna el.

A forrásból ugyanakkor meglehetősen szűk kör, 26 cég – a jelentkezők 10 százaléka – részesült. Átlagosan 11,3 milliárd forintot kaptak. Az MNB a vállalatok kötvényeinek legfeljebb 70 százalékát vásárolhatja meg. A piaci befektetőkkel együtt mintegy 500 milliárd forinthoz jutottak a cégek.

A legbőkezűbben a Cordia Internationalt és a Wingholding Zrt.-t hitelezte a jegybank: 43,2, illetve 38 milliárd forintért vásárolt az ingatlanfejlesztők papírjaiból. Csaknem 20 milliárd forint jutott a Mercedes-Benz kecskeméti leányvállalatának, valamint a Hell Energy üdítőital-gyártónak és a Duna Aszfaltnak is.

A gyorsan merülő keret, a nagy érdeklődés és a „repetára” jelentkező vállalatok miatt igyekezniük kell tehát azoknak, akik még igényt tartanak a kedvezményes finanszírozási lehetőségre. Ehhez első körben – a regisztráción túl – legalább B plusz kötvényminősítés szükséges egy az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által nyilvántartásba vett hitelminősítőtől. A besorolást a vállalat saját költségére, vagy az MNB biztosította hitelminősítőn keresztül is elvégeztetheti, térítésmentesen. Az utóbbi lehetőség kifejezetten népszerű. Elenyésző azoknak a kibocsátóknak a száma, amelyek saját költségükön végeztették el a besorolást. A jegybank azt azonban nem árulta el, hogy a szóban forgó vállalati hitelminősítésekre mennyit költöttek, és azt sem, hogy az évente esedékes, illetve rendkívüli felülvizsgálatok miatt mekkora az MNB további költsége.

Az MNB megbízásából elvégzett minősítéseket a jegybank a honlapján publikálja, de csak akkor, ha a kötvényminősítés eléri a B plusz szintet, vagy tőzsdei cég a kibocsátó. Így csak annyi jelenthető ki biztosan, hogy augusztus közepéig 45 cég szerzett megfelelő minősítést a jegybank közreműködésével.

Az NKP-forrásra újonnan pályázóknak nem kedvez a koronavírus-járvány nyomán kialakult gazdasági helyzet, a romló üzleti kilátások miatt ugyanis valószínűleg nehezebb lesz átmenniük a hitelminősítői rostán. A kibocsátáson már átesett vállalatoknak ezzel szemben akkor sem kell tartaniuk attól, hogy a jegybank kihátrál mögülük, ha egy felülvizsgálaton leminősítik őket. A minimálisan szükséges B plusz hitelbesorolás elvesztése nem jelenti automatikusan azt, hogy az MNB az általa megvásárolt kötvényeket eladja. A pandémia gazdasági hatásai miatt eddig egyébként még nem minősítettek le az NKP keretében kibocsátott kötvényt.

NKP hitelminősítés MNB vállalati kötvény
Kapcsolódó cikkek