Érik a korrekció a régiós tőzsdéken

Zsigerből mozognak együtt mostanában a régiós tőkepiaci eszközök és a devizák. Ezt láthattuk a múlt héten, amikor a forint együtt gyengült a régiós fizetőeszközökkel, miután nőni kezdtek a kockázatok, és megugrott a volatilitás. Ez persze csak egy technikai mozgás volt, amely a korábbi erőteljes opciós aktivitást fedező részvényügyletek zárása miatt alakult ki. A régiós részvénypiacok is szinkronban mozognak.

Mostanában az a jellemző, hogy a térség papírjai együtt sírnak, együtt nevetnek, a befektetők egységes csomagként tekintenek a régióra, nem tesznek különbséget az egyes tőzsdék között – vélekedett Gaál Gellért, a Concorde részvényelemzője. Az olajiparban például lényegében azonos pályán mozog a Mol, az osztrák ÖMV és a lengyel PKN Orlen. Az utóbbi csak azért lógott ki egy kicsit a sorból, mert Lengyelországban politikai kockázatokat árazott a piac. Hasonló tendenciákat láthatunk a távközlési szektorban is. Gaál Gellért szerint érdemesebb a regionális szempontok helyett szektorális megközelítésben vizsgálni a feltörekvő pia­cokat. Ebből a szemszögből a magyar és a lengyel piac alulteljesítése a ciklikus papírok túlsúlyával magyarázható, az energiacégek és a bankrészvények húzzák le a varsói és a budapesti tőzsdeindexeket. A szektorok közül az előttünk álló időszakban az autóipar lehet felülteljesítő. Egyrészt a termelés újraindulása felfelé tolhatja az árfolyamokat, másfelől javul az elektromos autók gyártásának profitabilitása, ezért érdemes lehet felülsúlyozni ezt a szektort a portfóliókban. A ciklikus szektorok akkor térhetnek magukhoz, ha elkészül a vakcina a koronavírus ellen, s újraindulnak az utazások.

Már a márciusi részvénypiaci zuhanást követő három hónapos felpattanás idején látható volt, hogy a magyar, a lengyel és a cseh részvénypiacot mellőzték a befektetők – mondta Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője, aki szerint a makropálya sem volt kedvező, a régiós mezőny is nagyot zökkent a második negyedévben. Lengyelország 7,9 százalékos, Csehország 10,7 százalékos, míg Magyarország 13 százalékos GDP-csökkenést könyvelt el éves összevetésben. Ugyanakkor az amerikai pénznyomda felpörgetése miatt a dollár gyengült, ami általában segíteni szokta a feltörekvő piacokat, de a befektetők ezúttal inkább a kockázatokat árazták. Így annak ellenére sem találták meg a vásárlók a régiós részvény­piacokat, hogy a helyi devizák leértékelődtek, vagyis relatíve olcsók voltak a térségi papírok.

A BUX tavasszal 46 ezer pontról került lejtőre, 30 ezer alá zuhant, majd 38 ezerig húzták vissza. Valamivel erőteljesebb volt a lengyel tőzsdeindex visszapattanása, de ott sem született eddig új csúcs. Miközben a tengerentúli tőzsdeindexek sorra döntötték a rekordokat, az amerikai részvénypiacon hullámzó likviditás nem csapott át a feltörekvő piacokra. Mondhatni, globálisan nem áramlik úgy a tőke, mint korábban. Az amerikai piac felszívja a többletlikviditást, és a hozaméhség még nem akkora, hogy a befektetők kitörjenek a fejlett piaci karanténból.

A válságból való kilábalás idején lehet jelentősége, hogy továbbra is relatíve olcsó a régiós részvény­piac – vélekedett Varga Zoltán. Szerinte leghamarabb év végére rajzolódik ki a felívelő pálya, kérdéses persze, hogy a visszarendeződés milyen alakú lesz. Ha V alakú, akkor esély mutatkozhat a térségi részvénypiacon egy pozitív korrekcióra. Ám ezt a forgatókönyvet felülírhatja a koronavírus-járvány második hulláma. Ennek mélységét egyelőre nehéz megbecsülni, s a vakcinafejlesztések is jelentősen módosíthatják a gazdasági kilátásokat.