Az idei és várhatóan a jövő év is a világjárványról és a következményeiről szólhat majd. A 2020-as év a hatalmas volatilitás és piaci visszaesések miatt különösen nehéz volt, de vajon mely stratégiák válhattak be jobban? Ha megvizsgáljuk a leginkább követett faktorokat az amerikai piacon, azt látjuk, hogy csak a momentum- és a növekedési papírokat felülsúlyozó portfóliók tudták felülteljesíteni az S&P 500 indexet.
A győztes momentumfaktor egyike a legrégebbi befektetési stratégiáknak, amely az aktuálisan vagy a közelmúltban jól teljesítő részvényeket súlyozza felül a többihez képest, vagyis egyfajta trendkövetés. Sétagaloppnak ez a stratégia sem mondható, ugyanis az ilyen portfóliók nagyobb ingadozást mutathatnak. Év közben voltak időszakok, amikor a stratégia lemaradónak bizonyult, de akik kitartottak mellette, azok végül összességében a legjobb eredményt érték el. Nem sokkal maradt le tőle a növekedési papírokból kialakított portfólió sem.
Az ilyen típusú részvények jellemzően nem tudnak jó profitabilitást felmutatni, sokszor értékelhető cash flow-juk sincs, és akár relatíve eladósodottak is lehetnek, mégis azt várják tőlük, hogy kiemelkedően fognak teljesíteni, mert kilátásban van egy új piac, technológia vagy beruházás. Érdekesség még, hogy sok növekedési papír egyben jó momentummal is rendelkezik, a jó momentum pedig sokszor preferál adott szektorból származó részvényeket. Ezáltal a kockázat koncentrálódik, kisebb lesz a diverzifikáció, ezért nagyobb lehet a volatilitás is. Figyelemre méltó, hogy az előbbi két faktorral szemben folytatódott a jó értékeltségű (value típusú) részvények vesszőfutása, pedig a „vegyük azt, ami olcsó” a legintuitívabb stratégiák egyike, mégsem tudtak az idén érdemi teljesítményt felmutatni.
Vajon mely stratégia lehet 2021-ben a legsikeresebb? Az látszik, hogy hosszú távon a jó hozam-kockázat arányt mutató stratégiák bizonyulnak fenntarthatónak. Vagyis nemcsak a jó hozamra, hanem arra is figyelni kell, hogy mekkora kockázattal érhetjük el.
