BUX 43,468.28
+0.31%
BUMIX 3,801.11
+1.13%
CETOP20 1,824.74
-0.08%
OTP 8,930
+3.40%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.29%
+1.00%
ZWACK 17,400
+0.87%
+2.27%
ANY 1,540
0.00%
RABA 1,135
+1.79%
0.00%
+2.27%
0.00%
0.00%
OPUS 153.8
+0.52%
-4.00%
-0.74%
0.00%
+0.96%
OTT1 149.2
0.00%
-0.44%
MOL 2,900
-3.33%
+1.04%
ALTEO 2,780
+1.46%
-5.33%
+0.11%
0.00%
-0.85%
+5.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.34%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
0.00%
-2.88%
+0.48%
0.00%
+3.59%
+3.28%
GOPD 12,400
-0.80%
OXOTH 3,490
+0.58%
0.00%
NAP 1,230
+0.99%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Még mindig sekélyek a régió piacai

A világ fürdik a jegybankok teremtette pénzben, Közép-Európa értékpapírpiacain azonban másfél évtizeddel azután is szűkek a keresztmetszetek, hogy a régió államai csatlakoztak az Európai Unióhoz. Az Erste csoport elemzése szerint ezen több módon is lehetne javítani.

Az utóbbi években az alacsony kamatok miatt a közép-európai háztartások körében kedveltté vált az ingatlanvásárlás, miközben a részvények továbbra is népszerűtlenek.

Idő kérdése, hogy ráébredjenek az előbbi, biztonságosnak tekintett befektetési forma hátrányaira – nagy kezdeti ráfordítás szükséges hozzá, nem likvid, nem diverzifikált, és folyamatos odafigyelést igényel –, és hogy feléledjen a kereslet más piacok iránt is

– vélik az Erste elemzői a bankcsoport régiós kitekintőjében. Az alternatív piacok a régióban továbbra is sokkal sekélyebbek a nyugat-európaiaknál, de ez nem feltétlenül lesz így örökké, és a helyzet javítható.

Ami a helyi értékpapír-kínálatot illeti: például a nem pénzügyi vállalatok kötelezettségei közt a régió országaiban legfeljebb a GDP 6 százalékát teszik ki az adósságot megtestesítő kötvények, szemben a csaknem 12 százalékos európai uniós átlaggal. A tőzsdei részvényekben fennálló kötelezettsé­gek csak a GDP 2,4–20,7 százalékát teszik ki, miközben az EU szintje majdnem 47 százalék. A hitelállomány alakulásában kisebb a lemaradás: ez a GDP 37–51 százaléka a régióban, szemben a 65 százalékos EU-átlaggal. A háztartási megtakarításokat tekintve felemás a kép:

miközben a készpénz és a biztosított betétek aránya a régióban a GDP 27–63 százaléka – ami alig alacsonyabb a 69 százalékos EU-átlagnál –, a részvényben tartott pénzé mindössze 0,3–3,9 százalék, miközben az unió egészében az átlag 10 százalék.

Pedig tőkefinanszírozásban Európa maga is jócskán elmarad a világ más tájaitól: az Egyesült Államokban a GDP 170, Japánban 120 százalékát teszi ki a tőzsdei részvények összértéke, miközben az EU-ban csak a 63 százalékát.

Fotó: Kallus György / VG

A közép-európai háztartások pénzügyi vagyona, ha halmozódik is, még a bruttó össztermék százalékában is jóval az EU-átlag alatt marad. A még mindig sokkal magasabb nyugat-európai GDP-k miatt ez nominális értékben még nagyobb elmaradás.

A háztartások esetében főképp a nyugdíj- és a biztosítási megtakarításokban látványos a lemaradás, a nem pénzügyi vállalatok kötelezettségeinek oldalán pedig az általuk a piacon tartott részvényekben. Ugyanakkor a jelzálogkötvények sokkal kisebb hányadát teszik ki a jelzáloghiteleknek Közép-Európában, mint Nyugaton. (A legkisebb ezen a téren a cseh és a magyar piac lemaradása.)

A mélyebb és integráltabb tőkepiacok növelnék a gazdaságok sokktűrő képességét, és segítenék a demográfiai kihívásokkal való szembenézést.

Bár a folyamatot visszavetette, hogy a régióban szinte mindenütt megszüntették vagy visszanyesték a második, kötelező nyugdíjbiztosítási pillért, kínálkoznak módszerek a piacépítésre

– írja az Árokszállási Zoltán, Malgorzata Krzywicka és Juraj Kotian által jegyzett elemzés. A döntéshozóknak ösztönözniük kellene a pénzügyi vállalkozásokat és általában a cégeket, hogy több adósság típusú értékpapírt bocsássanak ki. Nagyobb védelmet kellene biztosítani a kisebbségi részvényeseknek, újra kellene gondolni a kötelező és a választható nyugdíjpillérek szabályozását, javítani kellene a háztartások pénzügyi tudatosságát, és előrevinni az egységes regionális tőkepiaci szabályozás ügyét. A jó példák közt említi a tanulmány a Magyar Nemzeti Bank Növekedési kötvényprogramját. A pénzügyi tudatosságot tekintve nemcsak a régióban, de Európában is óriási különbségeket tárt fel az OECD 23 országban végzett nemzetközi felmérése:

régiónkban a szlovének az élen haladnak – alig valamivel a hongkongiak mögött –, a többiek a középmezőnyben, kivéve a románokat, akik az olaszokkal együtt sereghajtók.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek