A horvát kormány tavaly novemberben ajánlatot tett a Mol INA-ban meglévő, 49,1 százalékos tulajdonrészének visszavásárlására – jelentette be Tomislav Coric horvát gazdasági miniszter. A tárcavezető szerint azóta is intenzív tárgyalások folytatnak a magyar olajtársasággal, és reményeik szerint még az év végéig végleges döntés születhet a tranzakcióról.
Coric elmondása szerint a Mol egyelőre nem reagált a horvátok ajánlatára, melynek összege egyelőre nem is ismert. A Jutarnji list horvát lap beszámolója szerint a vételár benyújtását követően, idén januárban újabb egyeztetésre került sor a felek között, a horvátok ajánlata a lap szerint még négy-öt hónapig, június végéig érvényes.
A Mollal beszéltünk már korábban a kérdésről, és a cég nem erősítette meg ezeket az értesüléseket. Mi nem hisszük, hogy a koronavírus válság közepette Horvátország ilyen döntést hozna
– kommentálta a hírt az Erste befektetési Zrt.
A horvát hírügynökség tavaly novemberben számolt be Tomislav Coric budapesti útjáról, ahová a horvátokat tanácsadóként segítő, az INA átvilágítását is végző Lazard pénzügyi csoport képviselője is elkísérte a tárcavezetőt, aki előbb Szijjártó Péter külügyminiszterrel tárgyalt energetikai együttműködési lehetőségekről, majd a Mol csoport vezérigazgatójával folytatott megbeszélést a lehetséges részvény-visszavásárlásról.
A Világgazdaság megkeresésére a Mol megerősítette, hogy valóban zajlanak tárgyalnak az INA-részvénycsomag értékesítéséről, a folyamatban lévő tárgyalásokról azonban további részleteket nem kívánt közölni az olajtársaság.
A magyar társaság 2003-ban szerezte meg az INA 25 százalékát, ezt 2009-ben 49,1 százalékra növelte, és összesen mintegy 1,8 milliárd dollárt fizetett az irányító jogokat is biztosító részesedésért.
A Nacional horvát lap szeptemberben arról számolt be zágrábi kormányzati forrásaira hivatkozva, hogy
a Mol kezében lévő INA-pakett értéke 800 millió dollár lehet, és ehhez közel áll a Lazard elemzőinek értékelése is.
Értesüléseik szerint visszavásárlás esetén a horvátok stratégiai befektetőnek értékesíthetik tovább részesedésüket, amelyre a legkomolyabb érdeklődőnek akkor még az orosz Rosznyeft tűnt.
