Nagyot menetelt tavaly a 2019 júliusától elérhető, állami támogatással nyújtott babaváró kölcsön: az új szerződések összege a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint meghaladta a 617 milliárd forintot, ami a folyószámlahitelek nélkül számolt fogyasztásihitel-piac 53,5 százalékának felel meg. Arra pedig, hogy a babavárónak milyen fontos szerep jutott tavaly a lakossági hitelpiac alakulásában, az is kitűnően rávilágít, hogy
a támogatott konstrukció nélkül gyakorlatilag stagnált volna a fogyasztási hitelek állománya: 2020 végére 2551,1 milliárd forintot ért volna el, ami minimális, 1,3 százalékos bővülés a megelőző év végéhez mérten.
A babaváróval együtt számolva viszont már 21,3 százalékkal, 3615,6 milliárd forintra nőtt a fogyasztási hitelek állománya, vagyis nem nehéz belátni, hogy ez a termék mentette meg a tavalyi évet ezen a területen.
A támogatott konstrukció új kihelyezéseinek dinamikája ugyanakkor nem volt teljesen egyenletes történetének másfél éve alatt:
a megjelenése utáni első három hónapban kötött, 279 milliárd forintnyi új szerződést 2019 utolsó három hónapjában már „csak” 192,6 milliárdnyi követte, majd a koronavírus-járvány első hulláma idejére, 2020 második negyedére 142,9 milliárd forintosra apadt a volumen.
A július és szeptember közötti időszak enyhe, pozitív korrekcióját 2020 utolsó három hónapjában ismét kisebb visszaesés követte úgy, hogy decemberre az eddigi mélypontjára, 44,1 milliárd forintra csökkent az új szerződések kimutatott mennyisége.
A babaváró ezzel együtt hihetetlenül gyorsan vált a lakossági hitelportfólió meghatározó elemévé. Az MNB adatai szerint a támogatott kölcsön állománya december végére már elérte az 1064,5 milliárd forintot, amellyel a fogyasztási hitelekből 29,4, a teljes portfólióban pedig 13,1 százalék volt a részesedése. Ez utóbbi révén
a lakáshitelek után a babaváró a második legfontosabb lakossági hiteltermékké lépett elő decemberre, hiszen a személyi kölcsönök már csak 12,2, a szabad felhasználású jelzáloghitelek pedig 10,4 százalékát adják a teljes portfóliónak.
(A babaváró hitelek állományát viszont az előttünk álló években már nagyban befolyásolja a támogatási lehetőségek kihasználtsága, hiszen a fennálló hiteltartozás nagyságának alakulása függ az igénylés óta vállalt gyermekek számától is.)
Mindenképpen pozitív hatással lehet az új kihelyezésekre a lakáspiac várt élénkülése és az otthonfelújítási program, hiszen sokan lakáscélokkal összefüggésben igénylik a támogatott konstrukciót.
A kereslet bővülésének ugyanakkor lehetnek korlátai, hiszen az állomány bővülésével párhuzamosan érezhetően csökken a potenciális igénylők köre. Ezzel együtt a konstrukció iránti kereslet várhatóan stabil marad, csak a kihelyezések mennyisége maradhat el a tavalyi év bő 51 milliárd forintos átlagától.
