A járvány előtt sem számíthattak kamatra a német bankok betétesei, az elmúlt egy évben azonban több mint négyszeresére nőtt a negatív rátát alkalmazó pénzintézetek száma. A németországi kereskedelmi és állami bankok, illetve a takarékbanki hálózat tagjai közül 237-ben már levonással büntetik a nagy összegű betéteket, a kamat átlagosan mínusz 0,4–0,6 százalék, amelyet a 25 000–100 000 eurós limit feletti állomány után alkalmaznak.
Tavalytól a piacvezető bankok is pénzt kérnek a betétek befogadásáért, amelyekből viszont tele a padlás: 2020-ban a rengeteg elhalasztott fogyasztás miatt a németeknél is látványos csúcsokat döntöttek a megtakarítások.
A korábbi pénzügyi válság után 1,57 ezermilliárd euró lakossági betét volt a bankrendszerükben, egy éve 2,4 ezermilliárd, idén január végén pedig 7 százalékkal több, 2,57 ezermilliárd euró.
A német bankoknak azonban nem éri meg az Európai Központi Banknál pénzt parkoltatniuk, hiszen ott mínusz fél százalék kamatot „kapnak”, s az EKB kommunikációja szerint a helyzet a közeljövőben sem változik. Szintén negatív a háromhavi bankközi kamatláb (Fibor) is, amelynek átlaga januárban mínusz 0,54 százalék volt, az ügyfélbetéteknél tehát olcsóbban jutnak forráshoz, így egyre kevésbé fogadják örömmel a hozzájuk betérők euróit.
Sőt, mint arról a The Wall Street Journal (WSJ) a hét közepén beszámolt, még segítenek is az ügyfeleknek megtalálni, hova érdemes vinni a pénzüket. A lakossági szegmensben a negatív kamat viszonylag új jelenség, a bankok sokáig ódzkodtak tőle, inkább a vállalati ügyfeleknél alkalmazták, a retail üzletágban sokáig inkább magasabb díjakat vetettek be a mínuszos kamat helyett. Az üzleti napilap beszámolt egy düsseldorfi ügyfélről, akit arról értesített a számlavezetője – a Commerzbank –, hogy ezentúl a 100 ezer euró feletti betétjére évi mínusz 0,5 százalék kamatot számol fel.
Hogy ezt elkerülje, 60 ezer eurót átcsoportosított olasz és svéd bankokba a 2013-ban elindított Raisin nevű online platform használatával, amely tulajdonképpen az európai banki kínálatok közti eligazodást segítő szolgáltatás.
A cikk szerint a Commerzbank ügyfele végül nem is törődött azzal, hogy melyik ország melyik bankjába kerül a pénze, a felkínált 0,8 százalékos kamattal viszont elégedett volt, az európai betétbiztosítás 100 ezer euróig érvényes védőernyője miatt pedig aggódnia sem kell a pénzéért. „Évek óta nem fizetnek kamatot a német bankok a náluk lévő betétek után, de hogy ezért még pénzt is kérjenek, az már sokaknál kiverte a biztosítékot” – indokolt az ügyfél. A WSJ megkeresésére a Commerzbank sajtóosztálya elmondta, nem elsődleges céljuk a betétgyűjtés, az ilyen céllal hozzájuk érkezők számára általában más befektetési ajánlatot dolgoznak ki.
A Raisin fő piaca egyébként nem meglepő módon épp Németország, de tavaly Európa-szerte 40 százalékkal nőtt a náluk regisztráltak száma, amely most 325 ezerre tehető.
A rajtuk keresztül áthaladó betétállomány pedig 50 százalékkal, 30 milliárd euróra emelkedett tavaly.
A fintech szolgáltató sikere a német nagybankok figyelmét sem kerülte el, a Deutsche Bank például épp ezt megirigyelve vásárolta be magát a Raisin vetélytársába, a Deposit Solutionsba. Azóta a negatív kamatoktól idegenkedő ügyfeleiket ide, majd végső soron az osztrák és francia bankokhoz irányítják át.
Máshol is egyre nehezebb megőrizni legalább a pénz nominálértékét.
A dán jegybank jelentése szerint a betétesek negyede kénytelen-kelletlen égeti a pénzét a német ügyfelekhez hasonló módon.
A finn központú Nordea Bank dán leánya például az idei évtől mínusz 0,75 százalékos kamatot alkalmaz a 250 ezer dán korona feletti összegekre (a limitet 750 ezer koronáról szállították le). Jó hír azonban, hogy az érintett ügyfeleknek nullaszázalékos hitelt is nyújtanak, januártól például már a 20 éves futamidejű jelzálogkölcsönt is nullás kamattal kínálják.
