Hozzávetőleg 9,5 százalékkal, új csúcsra nőtt tavaly a háztartások pénzügyi eszközeinek mennyisége, és megközelítette a 66 784 milliárd forintot
– derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybanki statisztikák szerint ugyanakkor több olyan eszközcsoport is akadt 2020-ban, amelynél az átlagot jóval meghaladó ütemben ugrott meg az állomány. Idetartozik például a készpénz, amelyből egy év alatt közel 13 százalékkal, 5843,2 milliárd forintra nőtt az MNB által kimutatott mennyiség. Figyelemre méltó, hogy ezen belül az idegen fizetőeszközben tartott készpénz állománya ennél is gyorsabban, majdnem 14 százalékkal emelkedett, amiben szerepe volt a forintárfolyam mozgásának is.
A betéteket szintén nagyon kedvelték tavaly a háztartások,
az itt kimutatott növekedés 18,2 százalékot ért el éves alapon, már 12 240 milliárd forinthoz közelítő állomány mellett. A kiugró állománybővülés leginkább a lekötés nélküli folyószámlabetéteket érintette, és szerepe lehetett benne a majdnem pontosan egy éve élő hiteltörlesztési moratóriumak is. Változatlanul szépen gyarapszik emellett a lakossági állampapírok mennyisége is, ebben 13,5 százalékos éves növekedést regisztrált az MNB, az állomány pedig 9135,6 milliárd forintra emelkedett.
A lakossági pénzügyi portfólió legnagyobb szeletét részvényeknél és részesedéseknél viszont az átlaghoz mérten jóval szerényebb, 6,6 százalékos volt a növekedés, az állomány pedig valamivel 26 900 milliárd forint felett járt az év végén. Ezen belül a háztartások 4517,2 milliárd forintot tartottak belföldi és külföldi befektetési jegyekben, ami 7,2 százalékos emelkedés 2019 végéhez viszonyítva. A biztosítástechnikai tartalékok állománya – ahová a biztosításokban és pénztári megtakarításokban lévő pénzeket sorolja a statisztika – 8,7 százalékkal emelkedett egy év alatt, és már csak kevéssel maradt el az 5000 milliárd forinttól.
Az egyes eszközosztályok közötti, az éves állományváltozás ütemében mutatkozó különbségek nyomán
kissé átrendeződött tavaly a lakossági megtakarítási portfólió összetétele is.
A betétek részesedése például 17-ről 18,3 százalékra, az állampapíroké pedig 13,2-ről 13,7 százalékra nőtt egy év alatt, de emelkedett némileg (8,7 százalékra) a készpénz súlya is. A részvények és részesedések aránya viszont több mint egy százalékponttal csökkent, és 40,3 százalékot ért el 2020 végén.
A pénzügyi eszközökénél kissé gyorsabban nőtt tavaly a háztartások kötelezettségeinek állománya, hiszen a 11 600 milliárd forintot meghaladó mennyiség 12,1 százalékos bővülést tükröz. Ennek nyomán a kötelezettségekkel csökkentett nettó pénzügyi kereken 9 százalékkal nőtt tavaly a háztartásoknál, elérve az 55 175 milliárd forintot.
