Az új esztendő első hónapjában világszinten megfigyelhető volt a pozitív gondolkodásmód a befektetői körökben. Annak ellenére, hogy éppen csak elindult a vírus elleni oltások beadása, és tisztán látszott, hogy ez a folyamat hosszan elnyúlhat, és kihívásokkal teli lehet, mégis mindenki csak arra koncentrált, hogy amikor majd elérjük a kellő átoltottságot, és újraindulhatnak a gazdaságok, robbanásszerű lesz a növekedés, és az év második felében már minden szektorra kiterjedő élénküléssel lehet számolni.
Ez a fajta optimizmus természetesen a feltörekvő piacoknak és a régiós devizáknak is jót tett, az év első hónapja mind a forint, mind a lengyel zloty és a cseh korona egyértelmű erősödését hozta.
A magyar forint esetében talán kicsit váratlan is volt ez a lendület, hiszen sokan azzal számoltak, hogy a jelenlegi helyzetben a lélektanilag is fontos 360-as érték alá nem fog erősödni a hazai fizetőeszköz, mivel a jegybank továbbra is kitartott a tartósan laza monetáris politika mellett, miközben az felpörgése reális veszélyként fenyegetett. A fontos szintet azonban lendületesen áttörte az árfolyam, és az erősödés egészen a következő meghatározó értékig, a 355-ös szintig tartott, ami több mint egy hónapos rekord volt.
Ennél is régebbi csúcsot döntött meg a cseh korona, amely 25,50 közelébe tudott erősödni az euróval szemben, erre tavaly március, vagyis a vírus európai elterjedése és az igazi pánik kitörése óta nem volt példa.
Február végén azonban ismét sötét felhők kezdtek gyülekezni, és az addig látott tendencia megfordult a régiós devizák piacán. Az optimizmus gyorsan eltűnt, részben amiatt, hogy a vakcináció nem halad olyan jól Európában, mint a briteknél vagy az Egyesült Államokban.
Megkezdődött a kockázatos eszközök arányának leépítése, ez pedig a régiós devizák gyengülését okozta.
Az elmúlt két hétben már egyértelműen ez volt a mozgásirány, vagyis az euró-forint, az euró-zloty és az euró-cseh korona árfolyam is trendszerűen kezdett emelkedni. Minden esetben visszatértünk az év eleji szintekre, sőt, az összehasonlító grafikon szerint a forintnál már ezt is magunk mögött hagytuk. Ráadásul ebben a helyzetben gyorsult fel régiónkban a vírus harmadik hulláma, amit először Csehországban láthattunk, most pedig sajnos már Magyarországon is vitathatatlanul jelen van. A helyzet odáig fajult, hogy már a gazdaságot súlyosan érintő lépéseket sem lehetett tovább halogatni, és a teljes körű cseh lezárások után Magyarország is a korlátozások szigorításáról és a nem létfontosságú kereskedelmi egységek bezárásáról döntött. Habár ez az intézkedés egyelőre csak két hétre szól, de nagy fordulatnak kellene bekövetkeznie, hogy ennyire rövid idő után azonnali újranyitásra számíthassunk.
Ez pedig ismét súlyos érvágás lehet a turizmustól szinte teljesen eleső gazdaságok számára, és mindennek az árfolyamokra gyakorolt közvetett hatását is tapasztalhatjuk majd a következő hetekben.
Ha technikailag vizsgáljuk az árfolyamokat, némi bizakodásra adhat okot, hogy mind a három devizapár közel került olyan fontos ellenállási szintekhez, amelyek akár meg is állíthatják a mostani folyamatot, és némi visszarendeződést, vagyis a régiós devizák erősödését hozhatják. Ám ez kétélű fegyver, mert ha ezek a fontos ellenállási szintek mégis áttörnek, akkor újabb tér nyílhat az árfolyamok emelkedésének, vagyis a régiós devizák további gyengülésének, ami a forint esetében látható közelségbe hozná a történelmi rekordokat is.
