BUX 52,838.78
-0.05%
BUMIX 4,172.22
-0.14%
CETOP20 2,408.27
-1.65%
OTP 17,980
+0.73%
KPACK 7,300
-2.67%
0.00%
-3.23%
+1.04%
-0.40%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,565
+1.62%
RABA 1,340
+0.37%
0.00%
+0.60%
-0.88%
+1.98%
OPUS 203.5
-3.10%
-7.50%
-0.96%
-5.03%
-0.60%
OTT1 149.2
0.00%
-1.30%
MOL 2,728
-0.80%
-1.67%
ALTEO 2,120
0.00%
-15.25%
+1.67%
EHEP 1,495
-0.99%
0.00%
-0.85%
MKB 1,972
0.00%
-2.87%
+0.97%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
0.00%
-2.83%
+1.63%
-5.13%
0.00%
+3.12%
NUTEX 14.24
-2.86%
GOPD 12,300
-0.81%
OXOTH 4,500
-1.75%
-1.52%
NAP 1,130
-4.07%
+1.47%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

A líra következő válsága fenyeget

A nemzetközi és belpolitikai események, valamint a török jegybank elnökének televíziós nyilatkozata is közrejátszhat abban, hogy a líra történelmi mélypontjára süllyedt az euróval szemben, és a dollár ellenében is megközelítette azt.

A török ​​líra hétfőn reggel történelmi mélypontjára süllyedt az euróval szemben, és a dollár ellenében is megközelítette a tavaly november eleji rekord alacsony értékét.

Az idén az egyik legrosszabbul teljesítő feltörekvő piaci deviza január óta 14 százalékot, az utóbbi egy hónapban 15 százalékot veszített értékéből, így a dollárral szemben hétfőn elérte a 8,48-os, míg az euróval szemben a 10,27-os szinteket. Tatha Ghose, a Commerzbank pénzpiaci elemzője szerint a mostani gyengülés mögött egyszerre több kiváltó tényező is áll: Sahap Kavcioglu egy hónapja kinevezett jegybankelnök pénteken, első bankvezetőként adott televíziós interjújában kijelentette, hogy

egyelőre kitart ugyan a szigorú monetáris politika mellett, de a további kamatemelés ártana a reálgazdaságnak.

Emellett fokozódott a feszültség Washington és Ankara között, miután Joe Biden amerikai elnök szombaton hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által 1915-ben másfél millió örménnyel szemben elkövetett gyilkosságokat. A bejelentésre Ankara heves tiltakozással reagált, és kijelentette, hogy ezzel Washington alááshatja a két ország közötti kapcsolatokat.

Fotó: Shutterstock

Emellett az is negatívan befolyásolhatta a piaci mozgásokat, hogy hétfőn elfogatóparancsot adtak ki Törökországban újabb 532 ember, köztük 459 aktív szolgálatos katona és csendőr ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-ei puccskísérletért a török hatóságok által felelőssé tett nemzetközi hálózattal. Mindezeket tetőzi, hogy

Törökország újabb katonai offenzívát indított az észak-iraki hegyekben állomásozó Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveresei ellen.

Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza szerint az események hatására a piaci hangulat erősen negatívba fordult, amely akár a jelenleginél nagyobb mélységekbe is taszíthatja a török fizetőeszközt, miután az elmúlt néhány napban 3,5 százalékkal gyengült a líra a dollárral szemben. A török ​​eszközök különösen érzékenyek a washingtoni kapcsolatokban jelentkező feszültségekre, az amerikai szankciók és gazdasági fenyegetések korábbi tapasztalatai miatt, amely 2018-ban líra erős leértékelődését és gazdasági recessziót eredményezett.

A török fizetőeszköz idei mélyrepülése azt követően kezdett fokozódni, hogy Tayyip Erdogan török elnök múlt hónapban elbocsátotta Naci Agbal jegybankelnököt, és kinevezte Kavcioglut, aki Erdoganhoz hasonlóan a szigorú monetáris politika kritikusa, és támogatja azokat az unortodox nézeteket, amelyek az inflációt az egekbe röpítették.

Agbal az irányadó rátát 17-ről 19 százalékra emelte, hogy megfékezze a 16 százalék fölé emelkedő inflációt,

ami a fokozódó nyomás hatására hamarosan a 18–21 százalékot is elérheti.

Sok külföldi befektető, aki Agbal alatt török ​​eszközöket vásárolt, elmenekült, miután menesztették. Erdogan két év alatt három jegybankelnököt bocsátott el, ami jelentősen megtépázta a monetáris politika hitelességét, ennélfogva

a stabilizációs politikának vagy kamatemelésnek a jövőben sokkal kisebb lesz a hatása.

Egyes elemzők arra számítanak, hogy a jegybank az év közepén kamatcsökkentésbe kezd, a dollár líra árfolyam pedig a harmadik negyedévre áttörheti a szimbolikus 10-es szintet is, emellett Kavcioglu visszatérhet ahhoz a meglehetősen költséges politikához, amelyet még Agbal novemberi kinevezése előtt folytattak, amikor a devizatartalékok eladásával siettek a líra támogatására. Ezek a manőverek akkor a devizatartalékok vészes megcsappanásához vezettek.

Ozlem Derici Sengul, a Spinn Consulting vezető közgazdásza szintén úgy látja, hogy Kavcioglu túlzottan magabiztosnak tűnik a jelenlegi tartalékokkal kapcsolatban. Ha az események valóban ezt az irányt veszik, az exponenciálisan növekvő kockázatot rejt, amire egyik előrejelzés sem készülhet fel.

Kapcsolódó cikkek