Új csúcsra, 5610,7 milliárd forintra emelkedett 2020 végére a hitelintézeti szektorban a kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott hitelek állománya, az éves bővülés elérte a 9,8 százalékot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Az állomány növekedési üteme kissé elmaradt ugyan a 2019-ben mért 10,7 százaléktól, viszont a 2017-es és 2018-as értéket meghaladta. Ráadásul az állománynál úgy sikerült az elmúlt évek átlagának nagyjából megfelelő bővülést elérni, hogy a 2020-ban kezdődő koronavírus-járvány miatt igen kedvezőtlenül alakult a gazdasági környezet.
A hitelállomány dinamikus növekedéséhez két számottevő tényező is hozzájárult. A fontosabb, hogy az MNB a múlt év áprilisában elindította a Növekedési hitelprogram Hajrá! konstrukciót, amelynek keretében eddig – a jegybank múlt heti közlése szerint – több mint 31 ezer kkv jutott kedvező kamatozású forráshoz, 2044 milliárd forintos összegben. Az MNB tájékoztatása szerint a létrejött ügyletek több mint felét a működést segítő forgóeszközhitelek tették ki, míg egyharmaduk új beruházások megvalósulását szolgálta. (A jegybank egyébként pont a múlt héten jelentette be, hogy az elhúzódó járványhelyzet kedvezőtlen gazdasági hatásaira és a vállalkozások részéről tapasztalt kiemelkedő igényre való tekintettel 500 milliárd forinttal,
3 ezermilliárd forintra emelte az NHP Hajrá! keretösszegét.) Az állomány növekedéséhez emellett érezhető mértékben hozzájárulhatott a tavaly március óta élő hiteltörlesztési moratórium is.
Az MNB számsorai szerint a kkv-hitelállomány növekedési üteme eltérően alakult az egyes méretkategóriákban. A kisvállalkozásoknál például az átlagnál jóval gyorsabban, 14,5 százalékkal nőtt a portfólió, a múlt év végére már megközelítette az 1533 milliárd forintot. Szintén igen tetemes, 12,2 százalékos állománybővülést könyvelhettek el a mikrovállalkozások, az év végén már 1685 milliárd forintot meghaladó hitelmennyiséggel rendelkeztek. A középvállalkozásoknál viszont már jóval szerényebb, 5,3 százalékos bővülést mért az MNB, de 6 százalék alatt maradt az önálló vállalkozók hiteleinél mért növekedési ütem is. Mindezek nyomán a mikrovállalkozások részesedése egy év alatt 29,4-ről 30 százalékra nőtt a kkv-hitelek állományánál, és 26,2-ről 27,3-re ugrott a kisvállalkozásoké is. A középvállalkozások súlya viszont 35,7-ről 34,2 százalékra csökkent, és 8,7-ről 8,5 százalékra zsugorodott az önálló vállalkozások részesedése is. Jórészt a kedvező kamatozású jegybanki hitelprogram hatásával lehet magyarázható az is, hogy a kkv-k devizahitel-portfóliója gyakorlatilag csak szinten maradt tavaly, és 1550 milliárd forint környékén alakult: ezzel a devizahitelek aránya az év végén már csak 27,6 százalékot ért el az állományban, szemben az egy évvel korábbi több mint 30-cal. Növekedett tavaly a bankszektor kkv-knak nyújtott hitelszerződéseinek száma is: az MNB az év végén 284,6 ezer élő szerződést tartott nyilván, 5,9 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A szerződések legnagyobb része – 45,2 százaléka – változatlanul a mikrovállalkozásokhoz kötődött, míg a kisvállalkozások 22,5, a középvállalkozások 12,5, az önálló vállalkozók pedig 19,8 százalékkal részesedtek a tortából.
