Nem kockázatos a hozamemelkedés
Az elmúlt hetekben rövid idő alatt nagyot emelkedő hozamok láttán sokakban felmerült, hogy a trend súlyos kockázatot ró a mostani bikapiacra. Ahelyett, hogy találgatnánk, negatív vagy pozitív hatással lesz-e a hozamemelkedés a részvényárfolyamokra, inkább érdemes a múltból tanulni.
Az együtt mozgás mérésére a korrelációs együttható értékét használva vegyük a tízéves amerikai állampapír hozamának és az amerikai részvénypiacnaknak (Russell 1000 Index) az elmúlt évtizedekben látott korrelációját.
A nyolcvanas évek elejétől számolt adatokból kitűnő legfontosabb tanulság, hogy a korreláció előjele időben nem stabil. Míg az ezredfordulóig tartó húsz évben a negatív korreláció volt a domináns, azaz hozamemelkedés esetén jellemzően részvényesést, hozamcsökkenés esetén pedig emelkedő tőzsdéket láthattunk, addig az elmúlt két évtizedbe, egy éles előjelváltással már pozitív együtthatót látunk. Különösen beszédes, hogy az időszak egészében a hozamok és a részvények közötti korrelációs együttható átlagos értéke gyakorlatilag nulla. Persze tudjuk, hogy ez két azonos hosszúságú, de előjelében eltérő korrelációs rezsim átlagából adódik, de a szám még így is árulkodó.
A témával foglalkozó szakirodalom egyik legfontosabb következtetése is ez:
a hozamok és a részvények közötti együtt mozgásnak nemcsak a szorossága, hanem az iránya is számos rezsimváltáson esett át a múltban.
A hozamok és a részvények közötti kapcsolat iránya ugyanis számos tényezőtől függ, kiemelten például attól, hogy milyen a makrogazdasági környezet (emelkedő inflációs kockázatok vagy éppen javuló növekedési kilátások állnak a háttérben), és hogy hogyan illeszkedik a jegybankok aktuális monetáris politikai keretrendszerébe.
A szakirodalom mindezeket figyelembe véve azt mondatja velem, hogy amíg az infláció nem kiugróan magas, amíg a hozamemelkedés a növekedési kép javulását tükrözi,
addig a részvénypiacot nem az emelkedő hozamok veszélyeztetik elsősorban.
