Alapvető változásokat hozott a pandémia a befektetéseknél, novembertől pedig a szektorátsúlyozások adtak újabb lendületet a tőkepiacoknak. Mindez érinti a különböző biztosítások mögött lévő befektetési alapok menedzselését is. A lapunk által megkérdezett magyarországi biztosítóknál – NN, Generali, Union Vienna Insurance Group és Uniqa – a portfóliókezelés aktivitási szintje változó: amíg a Union vagy a Generali heti, az NN havi monitoring alapján dönthet egy-egy eszközalapban történő változtatásról, addig az Uniqa a konzervatívabb és lassúbb váltások híve. Ez az álláspont jelenik meg az adott biztosító portfólióinak összeállításban is: a Generalinál például 50-50 százalék az aktív és a passzív alapok aránya.
Az NN unit-linked eszközalapjai 87 alap befektetési jegyei közül válogatva épülnek fel, az utóbbiak közül mindössze kilenc fektet kizárólag passzív termékekbe, további öt pedig kombinálja az aktív befektetést az ETF-ekkel. A Union az eszközalapjainak jelentős részét aktívan menedzseli, és jellemzően egyedi értékpapírokból és passzív, indexkövető ETF-ekből építi fel. Az Uniqa az aktívan értékesített termékei esetén ETF-ek és közvetlen kötvénybefektetések keverékét használja. A biztosítók kínálatában ugyanakkor mindenhol elérhetők az abszolút hozamú alapok, amelyekkel elvileg váltások nélkül lehet jó hozamot realizálni.
A járvánnyal együtt járó gazdasági folyamatok befektetési döntésekre gyakorolt hatásairól az NN részéről Pucher András portfóliókezelő azt mondta, hogy a pandémia okozta rövidebb távú kilengés csupán „zajnak” tekinthető, a hosszabb távú trenden nem változtatott. A Generalinál a járvány egyik tanulsága, hogy felértékelődött a diverzifikáció szerepe, míg a Union a járvány okozta hatások miatt az illikvid (például ingatlan típusú) befektetéseket hátra sorolja.
Egy március 10-én életbe lépett EU-rendelet előírja a befektetési szolgáltatóknak, hogy döntéseikben legyenek tekintettel a fenntarthatósági szempontokra. Az ESG-szemlélet alkalmazása nemcsak a szabályozói elvárás miatt, hanem az egyes portfóliók összeállítása szempontjából is megkerülhetetlen. Az NN csoport alapkezelőjénél (NN Investment Partners) a 300 milliárd eurós globális befektetési portfólió 74 százalékában integrálódott ez a szempont, továbbá tavaly az NN Biztosító több olyan eszközalappal is elindult, amelyben kizárólag ezt a szemléletet követik.
Az NN-hez hasonlóan a Union is több olyan eszközalappal rendelkezik, amelyben a mögöttes befektetések legalább negyede ilyen jellegű, március óta pedig Greentrends néven már a kizárólag ezeken a befektetéseken alapuló eszközalapjuk is elérhető. A Generalinál fontosnak tartják, hogy akár a tulajdonosi jogok gyakorlásán keresztül is érvényesüljön ez a szempontrendszer, míg az Uniqa általánosságban igyekszik integrálni az ESG-elveket a portfóliókba.
Egyes biztosítók az alapkezelői tevékenységben részben a tulajdonosi elvárások, részben az esetleges nem ESG-konform irányelvek miatt elszenvedett vagy potenciálisan felmerülő károk miatt is igyekeznek kerülni a befektetéseket bizonyos cégekbe (ilyenek például a szénerőművek).
A rövid és középtávú kilátásokkal kapcsolatban több helyen eltér a szakértők véleménye. Daróczi Andor, az Uniqa vagyonkezelési igazgatója kockázatként tekint a pandémia után felpörgő gazdaságok egyik velejárójára, az inflációra, amely ellen olyan reáleszközök nyújthatnak menedéket, mint az ingatlan- vagy a sokak által ajánlott értékalapú részvénybefektetések.
Kovács László, a Union befektetési igazgatója rövid távon a részvény- és a kötvénypiacban is lát lehetőségeket, míg középtávon olyan tematikus befektetéseket tart izgalmasnak, amelyek valamilyen társadalmi vagy környezeti problémára kínálnak megoldást, mint például a biotechnológia, a megújuló energia, a körforgásos gazdaság, az okosvárosok, az elektromos autók vagy a zöldkötvények és a zöldjelzáloglevelek.
Az NN szakértője, Pucher András úgy látja, hogy a pénzügyi szektorban egyre inkább előtérbe került a különböző megatrendekbe – például a demográfia, az urbanizáció, a digitalizáció és a klímavédelem –, illetve a jobb ESG-minősítésű cégekbe való befektetés, amelyre az NN új eszközalapok indításával reagált.
Munkácsi Dávid, a Generali portfóliómenedzsere még lát további növekedési potenciált a részvénypiacokon, köszönhetően az újraindításra szánt állami csomagoknak, amelyek főleg a korábban sújtott szektorok felívelését támogatják (turizmus, energia- és bankszektor), míg középtávon szerinte felülteljesíthetnek a luxusmárkák vagy az 5G-vel kapcsolatos befektetések.
Segítenek az ETF-ek a kockázatok mérséklésében
A unit-linked biztosítások mögött egyéb más instrumentumok mellett (úgymint hagyományos befektetési alapok vagy bankbetétek) nagy arányban vannak jelen a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek) is, ez utóbbiak megjelenése sokat segített abban, hogy az összeállított portfóliók le tudják képezni az adott befektető kockázati érzékenységét. Ezek az eszközalapok jellemzően több, akár különböző befektetési stratégiával rendelkező ETF-ből épülnek fel, vagy ettől eltérő, más instrumentumokból „válogatnak”, amelyek között az adott befektetést kezelő portfóliómenedzser időközben válthat is. Az, hogy ez a váltás milyen gyakran történik meg, biztosítónként eltérő. Maguk az ügyfelek is válthatnak az eszközalapok között, azonban a unit-linked biztosítással rendelkezőkre ilyesmi egyáltalán nem jellemző. Annál is inkább, mivel évente egy, maximum két váltás után mindez már költséggel jár.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.