Másképp menedzselik a unit-linked eszközalapokat a biztosítók portfóliókezelői
Alapvető változásokat hozott a pandémia a befektetéseknél, novembertől pedig a szektorátsúlyozások adtak újabb lendületet a tőkepiacoknak. Mindez érinti a különböző biztosítások mögött lévő befektetési alapok menedzselését is. A lapunk által megkérdezett magyarországi biztosítóknál – NN, Generali, Union Vienna Insurance Group és Uniqa – a portfóliókezelés aktivitási szintje változó: amíg a Union vagy a Generali heti, az NN havi monitoring alapján dönthet egy-egy eszközalapban történő változtatásról, addig az Uniqa a konzervatívabb és lassúbb váltások híve. Ez az álláspont jelenik meg az adott biztosító portfólióinak összeállításban is: a Generalinál például 50-50 százalék az aktív és a passzív alapok aránya.
Az NN unit-linked eszközalapjai 87 alap befektetési jegyei közül válogatva épülnek fel, az utóbbiak közül mindössze kilenc fektet kizárólag passzív termékekbe, további öt pedig kombinálja az aktív befektetést az ETF-ekkel. A Union az eszközalapjainak jelentős részét aktívan menedzseli, és jellemzően egyedi értékpapírokból és passzív, indexkövető ETF-ekből építi fel. Az Uniqa az aktívan értékesített termékei esetén ETF-ek és közvetlen kötvénybefektetések keverékét használja. A biztosítók kínálatában ugyanakkor mindenhol elérhetők az abszolút hozamú alapok, amelyekkel elvileg váltások nélkül lehet jó hozamot realizálni.
A járvánnyal együtt járó gazdasági folyamatok befektetési döntésekre gyakorolt hatásairól az NN részéről Pucher András portfóliókezelő azt mondta, hogy a pandémia okozta rövidebb távú kilengés csupán „zajnak” tekinthető, a hosszabb távú trenden nem változtatott. A Generalinál a járvány egyik tanulsága, hogy felértékelődött a diverzifikáció szerepe, míg a Union a járvány okozta hatások miatt az illikvid (például ingatlan típusú) befektetéseket hátra sorolja.
Egy március 10-én életbe lépett EU-rendelet előírja a befektetési szolgáltatóknak, hogy döntéseikben legyenek tekintettel a fenntarthatósági szempontokra. Az ESG-szemlélet alkalmazása nemcsak a szabályozói elvárás miatt, hanem az egyes portfóliók összeállítása szempontjából is megkerülhetetlen. Az NN csoport alapkezelőjénél (NN Investment Partners) a 300 milliárd eurós globális befektetési portfólió 74 százalékában integrálódott ez a szempont, továbbá tavaly az NN Biztosító több olyan eszközalappal is elindult, amelyben kizárólag ezt a szemléletet követik.
Az NN-hez hasonlóan a Union is több olyan eszközalappal rendelkezik, amelyben a mögöttes befektetések legalább negyede ilyen jellegű, március óta pedig Greentrends néven már a kizárólag ezeken a befektetéseken alapuló eszközalapjuk is elérhető. A Generalinál fontosnak tartják, hogy akár a tulajdonosi jogok gyakorlásán keresztül is érvényesüljön ez a szempontrendszer, míg az Uniqa általánosságban igyekszik integrálni az ESG-elveket a portfóliókba.
Egyes biztosítók az alapkezelői tevékenységben részben a tulajdonosi elvárások, részben az esetleges nem ESG-konform irányelvek miatt elszenvedett vagy potenciálisan felmerülő károk miatt is igyekeznek kerülni a befektetéseket bizonyos cégekbe (ilyenek például a szénerőművek).
A rövid és középtávú kilátásokkal kapcsolatban több helyen eltér a szakértők véleménye. Daróczi Andor, az Uniqa vagyonkezelési igazgatója kockázatként tekint a pandémia után felpörgő gazdaságok egyik velejárójára, az inflációra, amely ellen olyan reáleszközök nyújthatnak menedéket, mint az ingatlan- vagy a sokak által ajánlott értékalapú részvénybefektetések.
Kovács László, a Union befektetési igazgatója rövid távon a részvény- és a kötvénypiacban is lát lehetőségeket, míg középtávon olyan tematikus befektetéseket tart izgalmasnak, amelyek valamilyen társadalmi vagy környezeti problémára kínálnak megoldást, mint például a biotechnológia, a megújuló energia, a körforgásos gazdaság, az okosvárosok, az elektromos autók vagy a zöldkötvények és a zöldjelzáloglevelek.
Az NN szakértője, Pucher András úgy látja, hogy a pénzügyi szektorban egyre inkább előtérbe került a különböző megatrendekbe – például a demográfia, az urbanizáció, a digitalizáció és a klímavédelem –, illetve a jobb ESG-minősítésű cégekbe való befektetés, amelyre az NN új eszközalapok indításával reagált.
Munkácsi Dávid, a Generali portfóliómenedzsere még lát további növekedési potenciált a részvénypiacokon, köszönhetően az újraindításra szánt állami csomagoknak, amelyek főleg a korábban sújtott szektorok felívelését támogatják (turizmus, energia- és bankszektor), míg középtávon szerinte felülteljesíthetnek a luxusmárkák vagy az 5G-vel kapcsolatos befektetések.
Segítenek az ETF-ek a kockázatok mérséklésében
A unit-linked biztosítások mögött egyéb más instrumentumok mellett (úgymint hagyományos befektetési alapok vagy bankbetétek) nagy arányban vannak jelen a tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF-ek) is, ez utóbbiak megjelenése sokat segített abban, hogy az összeállított portfóliók le tudják képezni az adott befektető kockázati érzékenységét. Ezek az eszközalapok jellemzően több, akár különböző befektetési stratégiával rendelkező ETF-ből épülnek fel, vagy ettől eltérő, más instrumentumokból „válogatnak”, amelyek között az adott befektetést kezelő portfóliómenedzser időközben válthat is. Az, hogy ez a váltás milyen gyakran történik meg, biztosítónként eltérő. Maguk az ügyfelek is válthatnak az eszközalapok között, azonban a unit-linked biztosítással rendelkezőkre ilyesmi egyáltalán nem jellemző. Annál is inkább, mivel évente egy, maximum két váltás után mindez már költséggel jár.
