Folytatódott pénteken a dollár-rali a devizapiacokon, 

az amerikai fizetőeszköz 2020 július óta nem mutatott ilyen erőt, az euró-dollár jegyzés a hét utolsó napján egészen 1,157-ig ereszkedett, a volatilitás pedig érezhetően megnőtt. De tulajdonképpen már a szeptember is a dollár meneteléséről szólt, a zöldhasú szinte kéz a kézben mozgott az amerikai tőzsdeindexekkel. A vezető mutató – S&P 500 – a szeptemberi csúcshoz képest péntek délutánig több mint 5 százalékkal esett, ugyanezen időtávon a dollár pedig 2,5 százalékkal erősödött. Az európai befektetők szemszögéből így drágult az amerikai részvénypiac, hiszen míg nyáron 1,22 dollárt kaptak egy euróért, jelenleg be kell érniük 5 százalékkal kevesebbel. 

Fotó: Shutterstock

Az Erste pénteki kommentje szerint a dollár erősödésének irányába elsősorban a kockázatkerülő befektetői hangulat hat a napokban, de ebbe az irányba mutatott Charles Evans Fed jegybankár nyilatkozata is, aki az inflációs kockázatról és az eszközvásárlási program szűkítésének közelgő megkezdéséről beszélt. A dollár a kötvénybefektetők körében is népszerűbb az eurónál, pénteken a 10-éves amerikai államkötvény éves hozama 1,5 százalék körül ingadozott, a reálhozama ugyan még így is mínusz 0,8 százalék, de a hasonló futamidejű német kötvények mínusz 1,8 százalékos reálhozama mellett kifejezetten vonzó. 

Az erős valuta lehet ugyan a jól teljesítő gazdaság jele, de a túl gyors felértékelődés mikroszinten már okozhat problémákat

– idézte a Reuters Simon Harveyt, a Monex Europe vezető devizapiaci elemzőjét, aki aggódik amiatt, ha a most látott ütemben folytatódna a trend, mert még erősebb dollárkurzus mellett az amerikai exportőrök termékei külföldön kevésbé lesznek versenyképesek, a multinacionális vállalatok számára pedig megdrágul a külföldön keletkezett bevételük visszaváltása dollárra. Leginkább a technológiai szektor vállalatai kitettek az árfolyam-ingadozásoknak, mivel a kategória teljes bevételének több mint 54 százaléka a tengerentúlról származik – derült ki a Bespoke Investment Group Russell 1000 vállalatokat vizsgáló elemzéséből.

Az irányadó amerikai hozama a várakozások szerint tovább emelkedhet (és vele együtt a dollár is tovább erősödhet),

hiszen a Fed novembertől elkezd kivonulni a kötvénypiacról, ahol eddig havi 120 milliárd dolláros stabil keresletet generált. Ráadásul, az amerikai szociálpolitikai és infrastruktúra fejlesztési csomagokat (ha a Képviselőház megszavazza) vélhetően új kötvények kibocsátásával finanszírozná az amerikai kormányzat, ami jelentősen növelné a másodpiacra kikerülő állampapír kínálatot, amelyből alacsonyabb árfolyamok és magasabb hozamok következnek. Sőt a folyamat már most érzékelhető, augusztus elejétől kezdve a 10-éves amerikai kötvények hozama 37 bázisponttal nőtt, míg a német „párja” csak öttel, ez mindenképp növelte a dollárban denominált kincstárjegyek vonzerejét, s egyúttal támogatta a dollárt – vélte Richard Benson, a londoni Millennium Global társbefektetési igazgatója.  

Nagyobb időtávra kitekintve a dollár ugyanannyit ér, mint egy éve, nincs igazán ok az aggodalomra

– nyugtatta a kedélyeket Matt Weller, a Forex.com szakértője. Sőt vannak, akik kifejezetten a dollár gyengülésére számítanak: a Neuberger Berman elemzői szerint az amerikai valuta már 2020 márciusa óta egy többéves medve-ciklusba lépett, amit most látunk csak egy kiugrás (akkor mindössze 1,06 dollárt kellett adni egy euróért). Várakozásuk azon alapul, hogy serintük 2022-től az USA a világ GDP-hez csökkenő arányban járulhat hozzá, ez pedig a múltban rendre egybeesett a zöldhasú gyengülésével. Homlokegyenest mást vár a Societe Generale elemzői csapata, akik a jelen szinthez képest 10 százalékos dollárerősödésre rendezkedtek be, mégpedig a Fed szigorodó monetáris politikája, illetve a reálkamatok emelkedése miatt.   

Az erősödő dollár csökkenti a feltörekvő piaci carry trade-ek vonzerejét is. Egyre kevésbé tűnik jó ötletnek dollárban hitelt felvenni és azt feltörekvő piaci devizába – például a török lírába, a brazil reálba és az indonéz rúpiába – befektetni, a Bloomberg összesítése szerint az ilyen ügyleteken átlagosan 3,3 százalékot bukhattak a befektetők csak szeptemberben. Ha a dollár tartósan erős marad, akkor a finanszírozó deviza szerepét átveheti az euró – vélik a Danske Bank elemzői.