A magyar ingatlanok még mindig kitűnő befektetési lehetőséget jelentenek a külföldi vásárlóknak, ám számuk jelentősen visszaesett az elmúlt két év adatai alapján. Az Európai Unión kívüli ingaltanvásárlók körében tavaly mindössze 2200 esetben nyújtottak be erre irányuló kérelmet, elsősorban fővárosi lakásra, a legnagyobb számban, csaknem 40 százalékban kínai állampolgár – közölte a Duna House. Ugyanakkor Algériából, Ausztráliából, Tunéziából és Venezuelából is érkeztek befektetők.

Fotó: Vémi Zoltán / VG

Külön kormányhivatali engedély szükséges ugyanis a lakásvásárláshoz, amennyiben a vevő nem az az Európai Gazdasági Térség tagállamai vagy Svájc állampolgára. Ez a szám így is több mint 40 százalékkal kevesebb a 2019-ben kiadott engedélyekhez viszonyítva, ami elsősorban a pandémia okozta nemzetközi utazási korlátozásokra vezethető vissza.

Kínaiak mellett az izraeliek és az oroszok is 8-8 százalékát adták tavaly a külföldi vevőknek, őket pedig 5 százalékos aránnyal az ukránok követték. Az Izraelből érkezők Budapest belvárosát preferálták a vásárlásnál, míg az oroszok többsége Hévízen, keleti szomszédaink pedig főleg Mosonmagyaróváron és Dunaújvárosban telepedtek le. Rajtuk kívül szép számban kerültek ingatlanok amerikaiak, törökök és szerbek birtokába is.

Regionális szinten a fővárost Pest megye, majd Zala, Győr-Moson-Sopron és Hajdú-Bihar követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 93 százalékban adásvétel útján történt, de kisebb részben volt példa ajándékozásra és cserére is.

Szakértőink tapasztalatai alapján az EU-n belüli nemzetiségek közül a legtöbb vevő – 2019-hez hasonlóan tavaly is – Németországból érkezett hazánkba, legkedveltebb célpontjaik pedig a főváros mellett a Balaton-parti nyaralóövezetek voltak

– árulta el Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.