Több mint 11 százalékkal simán rávert még a járvány kirobbanása előtti 2019-es évi profitjára is a Raiffeisen Bank International (RBI) tavaly elért 1,37 milliárd eurós nettó nyereségével, a 2020-as 800 millió euróról nem is beszélve.
A Középkelet-Európában és a jelenleg különösen kritikus ukrán-orosz relációban is aktív osztrák pénzintézet a negyedik negyedévben ugyan már 150 millió eurót helyezett céltartalékba újonnan, az előző negyedévi 44 millió után, s így negyedéves bázison nyeresége is 28 százalékkal 317 millióra csökkent, ám az év végén még így is összességében csak a 2020 decemberében elkülönített 600 millió euró kevesebb mint felét, azaz 295 milliót tartalékoltak.
A bank nettó kamatbevétele 2021-ben 7 százalékkal, 3,3 milliárd euróra bővült, a növekvő hitelállománynak és a néhány kelet-európai országban irányadó magasabb kamatlábaknak köszönhetően.
A nettó jutalékbevétel 18 százalékkal, 2 milliárd euróra gyarapodott, ami új történelmi csúcs.
A működési eredmény összességében 350 millióval, 2,59 milliárd euróra nőtt.
Idén a Raiffeisen 7-9 százalék közötti hitelállomány-növekedést vár, ha nem fajul el vészesen az orosz-ukrán viszály. A frissen felvásárolt cseh Equa Bank és a szerbiai Credit Agricole mintegy 100 millió eurós integrációs költségét nem számítva, a menedzsment 2022-ben 55 százalékos költséghányaddal (CIR) kalkulál a 2021-es 53,5 százalék után.
Az elsődleges tőkemutató (CET1) viszont folyamatosan – igaz lassulva - csökken: 2020 végén még 13,6, 2021 végén pedig 13,1 százalék volt, míg idén december végére kereken 13 százalékra várják. Ez utóbbi mutatóhoz azonban középtávon ragaszkodik a pénzintézet vezetése.
Az osztalékstratégia nem változik, továbbra is a profit 20-50 százalékát osztják vissza, az erre az évre előirányzott részvényenkénti 1,15 eurós amúgy 28 százalékos kifizetési kvótának felel meg.
Az RBI részvényei délelőtt 6 százalékkal, 26,84 euróra drágultak a bécsi tőzsdén.
