Hosszas engedélyezési procedúra végén elvérzett a tavalyi év legnagyobbnak ígérkező vállalatfelvásárlása, így az amerikai Nvidia csipgyártó nem szerezheti meg a brit csiptervező óriást, az Arm Holdingsot.
Az első, 40 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatot még 2020-ban tette a Nvidia.
Részvényesei nagyon fellelkesültek ezen, az Nvidia árfolyama ötszörösére nőtt bő másfél év alatt, s 330 dolláron tetőzött tavaly novemberben. Igaz, a kriptobányászathoz a csákányt is az Nvidia gyártja, a grafikus csipek és videokártyák iránti igény felfutása is komoly szerepet játszott a brutális erősödésben.
A cég piaci értéke elérte a 770 milliárd dollárt, onnan azonban 25 százalékos lejtmenet indult, ami még most is tart.
A vételár viszont időközben megduplázódott, 80 milliárd dollárra nőtt az Nvidia árfolyamralijának következtében. Az akvizíció sikerébe vetett bizalom tavaly már erőteljes eróziónak indult a versenyjogi engedélyezési eljárás buktatóit megtapasztalva. Az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) bíróságon támadta meg a tervezett ügyletet, azzal érvelve, hogy az számos felhasználási területen túl nagy versenyelőnyhöz segítené a két céget, az önvezető autózást, a mesterséges intelligenciát és a hálózati alkalmazásokat nevesítették is.
Az Arm közvetítésével az Nvidia az adatközpontok egyik fő csipszállítójává léphetne elő, ami az e területen megszerzett pozícióit féltékenyen őrző Intel és Advanced Micro Devices (AMD) számára jelentene kéretlen konkurenciát. A brit és az uniós versenyhatóság is aggályait fejezte ki, szerintük félő, hogy a frigy áremelkedéshez vezet, csökkenti és korlátozza a felhasználók választási lehetőségeit, és visszafojthatja az innovációt. A kínai monopóliumellenes hatóságok jóváhagyása is késik, ők a félvezetőipart érintő, határokon átívelő cégfelvásárlások esetében általában megvárják, miként döntenek a többiek. Ráadásul az Armnak van kínai leányvállalata, így az országot közvetlenül is érinti az ügy.
Az Arm egyébként a legértékesebb angol technológiai cég, amely a csiptervezésben alkotott nagyot. Az általuk tervezett processzorok a grafikus technológiát használják, többek között az Apple, a Samsung és a Huawei mobileszközeiben. Sőt, a mobiltelefonok több mint 95 százalékában az iparági szabványként is elismert Arm-tervezésű mikroprocesszor dolgozik. Az 1990-ben alapított Arm eredetileg az Apple és a brit Acorn Computers vegyesvállalata volt, amelynek az volt a feladata, hogy csipet fejlesszen az Apple menedzserkalkulátorához és személyi asszisztenséhez (PDA), az Apple Newtonhoz.
A név nem hozott szerencsét, a készülék 1993-as piacra dobása hatalmas kudarc volt.
Az Arm tanult az esetből, az igen költséges csipgyártást meghagyta másoknak, csak fejlesztéssel foglalkozik a maga és megbízói számára. A brit társaság 2016 óta a japán SoftBank portfóliójába tartozik, amely 32 milliárd dollárt fizetett érte, és kivezette részvényeit a londoni tőzsdéről. A százmilliárd dolláros, javarészt technológiai startupokba fektető Vision Fundot menedzselő SoftBank hamar és jelentős profittal adna túl szerzeményén, ám erre, úgy tűnik, nem most kerül sor, pedig a japánoknak jól jönne a friss forrás.
Igaz, az ügylet meghiúsulásának esetére kikötött 1,25 milliárd dolláros bánatpénzből az Arm tulajdonosa is részesül – tudta meg az összeomlás tényéről elsőként hírt Financial Times. A Reuters azt írja, hogy az Arm megpróbálkozhat a tőzsdei visszatéréssel, ami a 80 milliárd dollárra taksált értékét tekintve még mindig kedvező kiszállási lehetőséget adna a Maszajosi Szan innovációs guru vezette SoftBanknak.
