A devizapiacokon lélegzetvisszafojtva figyelték az Európai Központi Bank (EKB) mai bejelentéseit, és kiderült, hogy erre volt is jó ok. Az EKB kommunikációja meglepetéseket hozott, az euró árfolyama hatalmas kilengéseket mutatott, amelyeket a papírforma ellenére nem követett a forint, a cseh korona és a zloty.
A nap egészét tekintve azonban a közép-európai devizák sem kerülték el a gyengülést: az EKB sajtótájékoztatóját követően, 4 órához közel a forint 1,2, a zloty majdnem 1, a korona több, mint fél százalékkal állt gyengébben a tegnapi szinteknél.
Pedig tulajdonképpen jól indult, csakhogy Christine Lagarde EKB-elnök kommentárjait követően a befektetők már egészen másképp értelmezték a bank mai döntéseit, mint a 2 óra előtt kiadott közlemény alapján. A közleményt - amely azzal a mondattal indult, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió vízválasztó Európa számára - a piacok úgy értelmezték, hogy a politikai fejleményekre és a felszökő energiaárak miatt növekvő inflációs nyomásra az EKB a korábban vártnál gyorsabb monetáris politikai szigorítással reagál.
Az EKB kormányzótanácsa ugyanis úgy döntött, hogy lassítja pénzbőség-teremtő kötvényvásárlásait, amiből sokan arra következtettek, hogy az eszközvásárlás már a harmadik negyedévben véget érhet, és közelebb lehet a kamatemelések kezdete a korábban vártnál. Az euró ezért az 1,104-es szintről 1,11 környékére száguldott a dollár ellenében, és felszöktek az európai államkötvény hozamok - az olasz 10-éves papíré például 20 bázisponttal 1,87 százalékra.
A közlemény megjelenése után két órával azonban az euró megint ott volt, ahol a part szakad, visszaszánkázva az 1,1-es pszichológiai szintig a dollár keresztben. Időközben két fontos esemény történt: megtartotta sajtótájékoztatóját az EKB döntéseiről és új makrogazdasági előrejelzéseiről Lagarde, és megjelentek a februári amerikai inflációs adatok, és mindezek alapján rontottak a befektetők ismét az euró dollárhoz viszonyított pozícióján.
Az amerikai éves a januári 7,5 százalékról 7,9-re ugrott, megerősítve a várakozást, hogy a Federal Reserve a jövő héten megkezdi kamatemelési sorozatát. A magasabb kamat segíti a dollárt, de kedvezőtlen egyes vállalatoknak, ezért az amerikai részvényindexek európai társaikat követve alacsonyabban nyitottak. Ehhez képest, mint Lagarde kommentárjaiból kiderült, az eurózónában a kamatemelések kezdete továbbra is bizonytalan.
Lagarde hosszan, és a kérdésre többször visszatérve magyarázta, mit jelent a közleménynek az a része, hogy az első kamatemelésre " valamennyi idővel" a kötvényvásárlások kifuttatása után kerülhet sor. Ez azt is jelentheti, hogy egy héttel azután, de akár azt is, hogy hónapokkal később - mondta, azt is tagadva, hogy a kötvényvásárlások ütemének visszafogása gyorsítást jelentene a szigorítás irányában. Inkább azt történt, hogy a bank a bizonytalanságok maximumra futása miatt maximális "opcionalitást", azaz mozgásteret teremt magának. Előrejelzéseit az eurózóna gazdasági növekedésére felfelé, inflációjára lefelé módosította az EKB, de a háborút ideiglenes zavaró tényezőnek tekinti, és alapelőrejelzésként továbbra is arra számít, hogy eléri 2 százalékos középtávú inflációs célját 2024-re.
Miközben az euró mindjárt az adrenalininjekció után horogütést kapott, a közép-európai devizák nem zavartatták magukat, pedig alapjáratban követni szokták az euró/dollár keresztet. Mivel a magyar, lengyel és a cseh jegybank is a múlt héten jelezte, hogy kész akár piaci intervenciókkal is megvédeni fizetőeszközét a további gyengülés ellen, lehetséges, hogy ma is ott voltak a piacon. A forintot délután az euró kilengései ellenére mintha vontatószíjra fogták volna a 381,5-ös szint környékén - majd fél öt körül, a piaczáráshoz közeledve, hirtelen lendülettel megindult a 380 irányában - a zloty déltől még erősödött is, a 4,84-es szintről 4,8-on túlra, a korona pedig 25,4 környékéről 25,25-ön túlra.
