Több éve tartó huzavona után, idén tőzsdére kerülhetnek Románia egyik legértékesebb vállalata, a Hidroelectrica részvényei, miután a közgyűlés zöld jelzést adott a papírok legfeljebb 19,94 százalékának értékesítésére. A vízerőműveket üzemeltető vállalat 80 százaléka a román államé, a fennmaradó részvénycsomagot a Franklin Templeton által kezelt, szintén tőzsdén jegyzett Fondul Proprietatea (FP, kárpótlási alap) birtokolja. 

Ez utóbbi lesz az eladó is, hiszen a kormány egy még 2020-ban elfogadott törvény szerint nem értékesíthet állami tulajdonú cégeket. A Templeton 15 százalékot vinne első körben piacra, amiért 10,4 milliárd lejt (nagyjából 2,3 milliárd dollár) remél. 

Ezen az árfolyamon a kibocsátás a legnagyobb lehet a román börze történetében, de még régiós szinten is minden korábbi tőzsdei bevezetést felülmúlhat. A csúcstartó a román piacon az Electrica IPO-ja, amely 604 millió dollárt vont be, a második helyen a Digi Communications szerepel, amely a részvénykibocsátása során 204 millió dollárt mozgatott meg. A FP ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy a részvényeket egyszerre két piacon vezessék be (dual listing), a bukaresti mellett például Londonban, ahogy történt ez még évekkel korábban több romániai vállalat, köztük az Electrica esetében is. Az alapkezelő indoklása szerint ugyanis egy ekkora volumenű kibocsátással nehezen birkózna meg a helyi piac, hiszen az árfolyam megtartásához a részvénycsomagra legalább 6-7 milliárd dollárt összesítő ajánlatnak kellene érkeznie a befektetőktől, amit a londoni jelenlét biztosítani tudna. Ez azonban könnyen lehet, hogy újabb konfliktushoz vezet a Templeton és a román kormány között, miután Bukarest már többször is jelezte, hogy nem támogatja a román vállalatok tőzsdei bevezetését másodlagos piacokon. Itt érdemes megjegyezni, hogy a román állam nemrég vásárolta be magát egy részvényopciós ügylet keretében az FP-be, részesedése megközelíti a 6 százalékot. 

Fotó: Getty images

A 13,5 milliárd lejes piaci kapitalizációjú alapból 16,6 százalékot birtokol a The Bank of New York Mellon, 10 százaléknyi az NN nyugdíjpénztáré, a többi papír közkézen forog. 

A Hidroelectrica IPO-ja biztosan felkelti majd a nemzetközi befektetők érdeklődését, hiszen egy nagyon értékes vállalatról van szó – mondta a VG-nek Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. részvényelemzője. A társaság – amely közel 210 erőművet, köztük például a Vaskapu erőművet üzemelteti – birtokolja a helyi árampiac mintegy 30 százalékát. A legfrissebb, nem konszolidált beszámoló szerint 2021-ben a Hidroelectrica bevétele meghaladta a 6,3 milliárd lejt, ami 64,8 százalékos éves alapú növekedést jelent. 

Az EBITDA 71,3 százalékkal, 4,64 milliárd lejre ugrott, a tárgyév végén 3,36 milliárd lejes készpénzállománya volt a cégnek. 

A befektetők számára vonzó lehet az is, hogy rendkívül kedvező marzsokkal dolgozik a társaság: miközben költségoldalon nincs érdemi változás, az időjárás, a csapadékmennyiség volatilitását az áram árának változásával tudja kompenzálni – tette hozzá Gaál Gellért. Tavaly a társaság mintegy 17,12 terawattóra energiát értékesített 337 lejes megawattóránkénti átlagár mellett, ami 57 százalékos áremelkedést takar. Az sem mellékes, hogy a társaság rendre fizet extra osztalékot is, gyakorlatilag szétosztja profitját a részvényesek között. Az intézményi befektetők arra is felkaphatják a fejüket, hogy a Hidroelectricának nemigen van ESG-szempontból is megfelelő szektortársa a régióban, talán az osztrák Verbundhoz érdemes hasonlítani az árazást, amihez képest 40-50 százalékos a diszkont. A Verbund 14-es EV/EBITDA szorzóval forog, míg a Hidroelectrica mutatója 8,7-szeres – mondta a Concorde elemzője. A társaság menedzsmentje idén 7,04 milliárd lejes bevétel mellett 2,9 milliárd lejes nettó profitra számít, és 2,47 milliárd lejt tervez osztalékként kifizetni.