Rázós napok várnak a forintra és a tőzsdékre
Történelmi mélypontjáról fordult vissza kedden a forint, kora délutánra 399 forint alá süllyedtek az eurójegyzésárak. A lélektani 400-as szint áttörése után hétfőn felgyorsultak az események, az euró/forint 403 közelében is járt. Kedden korrigál a magyar tőzsde is, a BUX több mint 1 százalékos pluszban áll, az OTP Bank papírjaival azonban ismét mínuszban kereskednek, az emelkedést a Mol vezeti, amelynek részvényei 2,6 százalékkal drágultak.
Bár kézenfekvőnek tűnik a forint új történelmi mélypontja után a magyar blue-chipek árfolyamát euróban vagy dollárban vizsgálva árazni (az OTP Bank részvényei 21 euró környéki áron kereskednek), a VG-nek nyilatkozó elemző szerint egyelőre felesleges abban bízni, hogy az euróban és dollárban kifejezve még inkább alulértékelt magyar tőzsderészvények piacára hirtelen vételi erő érkezne.
Sőt, mint Blahó Levente, a Raiffeisen Bank szenior elemzője lapunknak elmondta, a magyar deviza mélyrepüléséhez az is hozzájárult, hogy a még az utóbbi hetekben is kitartó külföldi befektetők közül is sokan bedobták a törülközőt, nagy tételben eladták a részvényeiket, majd az értük kapott forintot is. Nem kifejezetten országspecikfikus a jelenség, amit látunk, az a globális átárazás a tőkepiacokon – fogalmazott Blahó Levente –, a részvények helyett egyes piacok kötvényeit keresik a befektetők, fejlődő régiók helyett pedig a fejlett piacok eszközei kerülnek előtérbe.
A magyar piac a lemaradók közt is lemaradó , több okból kifolyólag is, idesorolható különösen az államháztartás hiánya, az EU-s helyreállítási alap kérdése vagy néhány politikai döntés. A Raiffeisen Bank szakértői is alulértékeltnek tartják az OTP-részvényeket, ugyanakkor az elemzők dolga a számos egyszeri, mint kiderült, tartóssá váló tétel – kínai lezárások, extraprofitadó, olajárak, infláció, ukrán krízis – miatt sokkal nehezebb, később valamelyest tisztulhat a kép a második negyedéves gyorsjelentésekkel.
A magyar piaccal kapcsolatban Blahó Levente szerint az látható, hogy a februári eladói hullámot az extraprofit-elvonás hírére egy újabb követte, így jelenleg nincs a Budapesti Értéktőzsdén eladói nyomás, ennek első számú jele az alacsony forgalom és ebből következően a magasabb volatilitás. A bank elemzője azt gondolja, hogy nem a monetáris politika következtében került 400 forintra az euró árfolyama, s egyedül a jegybank nem is képes trendfordulót hozni.
A forint vesszőfutása inkább annak hatása, hogy a régiót békeidőben egy egységként kezelő intézményi befektetők a jelek szerint most Magyarország hátrányára diverzifikálnak. A meglehetősen ideges befektetői hangulatról Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is beszélt egy keddi háttérbeszélgetésen.
A magyar tőzsde és a forint szempontjából is meghatározó lesz a Federal Reserve szerda esti kamatdöntő döntése. Az Erste elemzői szerint ezen túl sem ígérkeznek könnyűnek a további napok, még akkor sem, ha a nemzetközi részvényindexek korrigálhatnak, miután hétfőn elérték a medvepiaci tartományt (az amerikai határidős indexek 0,5–0,7 százalékos pluszban tartózkodtak délután egy órakor).
A befektetési szolgáltató szerint a Magyar Nemzeti Bank várhatóan megpróbálja a 400-as kulcsszint alatt tartani az euró/forint kurzusát már csak annak inflációnövelő hatása miatt is, csütörtökön pedig felmerülhet az egyhetes betéti kamatok emelése. Főleg akkor, ha szerdán a Fed szigorú üzenetet fogalmaz meg, és a piaci várakozásoknak megfelelő 75 bázispontos emelés következik. Az Erste szakértői kiemelték, az általánosan negatív befektetői hangulatban a forint ezúttal együtt gyengült a régiós devizákkal, de például az idei évet szemlélve szembetűnő az alulteljesítés: az euró/forint több mint 8 százalékkal emelkedett, míg az euró/złoty csak 1,5 százalékkal.
