Dinamikusan folytatja a későn kezdett kamatemelési ciklust a Fed, ezúttal 75  bázispontos lépéssel. A kamat ezzel a 2,25–2,50 sávba került, s elérte  a 2019-es legmagasabb szintet, amikor a jegybank kamatemelési ciklusba kezdett, azonban a hirtelen esni kezdő tőzsdei árfolyamoktól megijedve visszafordult. Ebben szerepet játszott az akkori elnök, Donald Trump is, aki nyomást gyakorolt a Fedre a lazább monetáris politika érdekében.

Most azonban nincs megállás: az inflációt olyan veszélyes leküzdendő folyamatnak ítéli meg Jerome Powell Fed-elnök, hogy az ellene folytatott harcot ezúttal nem befolyásolhatják holmi részvényárak, sőt még az sem, hogy akár recesszióba is süllyedhet az amerikai gazdaság. Ez a lehetőség már szerepet játszhat a gyors emelési ütemben: nincs kizárva, hogy minél gyorsabban le akarják zavarni az egész kamatemelési ciklust, hogy mire a megérkezik, már jórészt túl legyenek rajta, és később legyen eszköz a recesszió elleni küzdelemre, ha az már tetőzik.

(FILES) This file photo taken on May 04, 2022, shows the Marriner S. Eccles Federal Reserve building in Washington, DC. - The Federal Reserve is expected to announce another big interest rate increase on July 27, 2022, the fourth this year, in the effort to tamp down price pressures that have been squeezing American families. (Photo by Jim WATSON / AFP)
Fotó: Jim Watson / AFP

Ily módon érthető, hogy a lehető legnagyobb lépésekkel zajlik a kamatemelés, hisz rendkívül későn kezdték, de most már hamar, elemzők szerint januárra el akarnak jutni az emelési ciklus végére, amikor a kamatszint 3,5–4 százalék körül lehet – mindez persze a közben lezajló folyamatoktól is függ, így nagyon nehéz megbecsülni az adatot. Segítségképp a múltbeli példákhoz nyúlhatunk: a 2008-as válság előtti gazdasági túlfűtöttségben 5 százalékig emelték a kamatot (előtte még nem létezett a nulla körüli kamat fogalma), az ezredfordulós úgynevezett dotcom lufi idején 6,5 százalékig, ami akkor egyáltalán nem volt magas, mivel az 1980-as évek eleji 20 százalék fölötti csúcs után fokozatos volt a csökkenés.

A késői kezdés oka pedig az volt, hogy sok jegybank, köztük a Fed, nem akarta elhinni, hogy lehetséges az inflációs veszély, ezért sokáig nem voltak hajlandók megkezdeni a monetáris szigorítást. Tavaly őszre aztán szembesültek a realitásokkal, és gyorsan léptek, de először ki kellett vezetni a havi 120 milliárd dolláros eszközvásárlási programot, amelynek során a Fed államkötvényeket és jelzálogpapírokat vásárolt. Amint ezzel végeztek, megkezdődött a kamatemelési ciklus, egyúttal ebben a hónapban már az eszközvásárlási programban vásárolt értékpapírállomány leépítése is zajlik, vagyis a Fed fokozatosan visszavonja a hatalmas összegű fedezetlen jegybanki pénz egy részét. Ezzel a monetáris szigorítás, az infláció elleni küzdelem teljes sebességbe kapcsolt.