Vártnál magasabb féléves profitot riportált hétfőn a holland Heineken, a fogyasztók ugyanis az inflációs nyomás ellenére is több sört vásároltak. Ennek ellenére visszavett a jövő évi marzsincélokból a világ második legnagyobb sörfőzdéje, mert a költségek megugrásával szembesült.
A társaság bevételei 37 százalékkal, 16,4 milliárd euróra emelkedtek az idei első hat hónapban, szemben az előző év azonos időszakával. Ám a bázis nagyon alacsony a tavalyi karanténkorlátozások miatt. A vállalat operatív eredménye elérte a 2,1 milliárd eurót, ami 20 százalékos növekedés, melyet a menedzsment szerint a volumen élénkülése, az árképzés és a pénzügyi intézkedések hajtottak. A Heineken ugyanakkor nem árulta el, hogy mennyivel emelte az italok egységárát, bár az „árösszetétel” – ez mérőszám magában foglalja a drágább termékek választásának hatását – 15,3 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ellenben a vállalat közölte, hogy a járvány előtti utolsó évhez, 2019-hez képest az eladott italok mennyisége 0,8 százalékkal nőtt, míg a nettó bevétel 14 százalékkal magasabb, részben az „infláció által vezérelt árképzés” miatt.
A Heineken korábban azt a célt tűzte ki, hogy 2023-ra 17 százalékra emeli a marzsint, de februárban a megnövekedett gazdasági bizonytalanság és a meredeken emelkedő költségek miatt warningot adott ki. A hétfői eredmények előtt a piaci várakozás jövőre 16 százalékos marzsin volt, ami megegyezik a 2022 első felében elért szinttel. A menedzsment megerősítette azt a kilátását, hogy a marzsa legalább stabil lesz, esetleg idén szerényen növekszik. Míg 2023-ra azt mondta, hogy célja most az, hogy az operatív profit közepes vagy magas egy számjegyű százalékos növekedést mutasson.
Az első félévben a Heineken az eladott sörmennyiség 7,6 százalékos növekedéséről számolt be. A második negyedévben minden régióban felgyorsult az értékesítés. A Covid–19 miatti lezárásokból felépülő ázsiai-csendes-óceáni piacokon, valamint a Amerikában és Európában is nőtt a bárokban és éttermekben eladott mennyiség.
A Heineken profitál az áremelkedésekből és abból, hogy a fogyasztók drágább prémium sörökre váltanak Brazíliában, Kínában és Vietnámban.
A gyorsjelentés után közel 1 százalékos mínuszban jegyezték a részvényt.
