Jócskán felülmúlta a 3,9 milliárd dolláros elemzői konszenzust a brit HSBC – éves bázison 100 millió dollárral – ötmilliárdra csökkenő adózás előtti nyeresége, a világszerte emelkedő kamatlábak nyomán növekvő kamatmarzsoknak köszönhetően – derül ki a bankház hétfői bejelentéséből.
Ráadásul a bank továbbra is növekvő pályán maradhat, mivel a Bank of England várhatóan újabb 50 bázisponttal emeli a kamatokat. A menedzsment szerint ugyanis
minden 100 bázispontos emelés 4,7 milliárd dollárral növeli a nettó kamatbevételt,
ami az idén 31 milliárd dollárra nőhet a tavalyi 26,5 milliárd dollárról, jövőre pedig már 37 milliárd dollárra ugorhat.
A javuló teljesítmény lehetővé tette, hogy a bank részvényenként 9 centes időközi osztalékot fizessen, 2023-tól pedig újra jöhet a negyedéves de a cégvezetés figyelmeztetett, hogy idén valószínűleg nem lesz a részvény-visszavásárlás.
Emellett 2023-tól legalább 12 százalékra emelték a tárgyi tőkearányos megtérülési célt, mivel abban bíznak, hogy
az ultraalacsony kamatlábak korszakának végéhez közeledve fenntarthatóan növelni tudják a nyereségességet.
A hírekre a részvények 6,6 százalékkal, 544 pennyre drágultak Londonban.
Noel Quinn, a HSBC vezérigazgatója közben az alkalmat felhasználva, reagált legnagyobb – 9,2 százalékos pakettel rendelkező – részvényese, a kínai Ping An biztosító nyilvános kampányára is, amelyet immár hónapok óta folytatnak a bank feldarabolása érdekében.
Az alacsony osztalék miatt – főként az ázsiai kisrészvényesek körében – kialakult elégedetlenséget meglovagolva, a Ping An követeli, hogy az ázsiai üzletágat le kell választani, majd önálló cégként a hongkongi tőzsdére bevezetni, mivel a geopolitikai feszültségek hamarosan tarthatatlanná teszik a HSBC keleti és nyugati érdekeltségeinek közös szervezetben történő működtetését.
Az ázsiai üzletág az utóbbi 10 évben nem teljesített jól, és valóban fontos volt, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, hiszen mi sem voltunk elégedettek vele
– mondta Quinn a Financial Timesnak.
A londoni lapnak arra a kérdésére viszont, hogy a különleges helyzetét, relatív önállóságát egyre jobban elveszítő Hongkong legnagyobb lakossági bankjára vonatkozó kampány politikai indíttatású-e és Peking nyomására álltak-e vele elő, Quinn azt mondta:
Nem, nem hisszük, hogy a Ping An nem pénzügyi indíttatásból szólalt volna föl, tudjuk, hogy a részvényesek számára mennyire fontos a teljesítmény és az osztalék.
A HSBC felsővezetői most a kedvező negyedéves teljesítménnyel a hátuk mögött remélik, hogy kedden Hongkongban egy válságtanácskozáson lecsillapíthatják az elégedetlen kisbefektetőket.
A bank részvényeinek mintegy harmadát birtokló kínai kisbefektetőket borzasztóan feldühítette ugyanis anno a Bank of England döntése, amely a többi brit bankhoz hasonlóan a HSBC-nek is megtiltotta, hogy osztalékot fizessen a világjárvány idején. A tilalmat egyébként a londoni jegybank 2021 júliusában feloldotta.
Az osztalék törlését követően kezdte el követelni a Ping An is, hogy a bank ázsiai tevékenységét helyezzék a Bank of England hatókörén kívülre.
A HSBC bevétele amúgy 12,8 milliárd dollár volt a második negyedévben, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak, és mintegy 2 százalékkal szárnyalta túl az éves bázist.
Az eredménykilátások javulása és a vártnál alacsonyabb hitelezési veszteségek következtében „a részvénynek erősödnie kell” – mondta Yafei Tian, a Citigroup elemzője. A jövőre nézve azonban
némi bizonytalanságot is hozhatnak a változó kamatkörnyezetből eredő kockázatok.
Jó eredménnyel rukkolt ki a HSBC befektetési bankja is, amelynek bevételei 27 százalékkal ugrottak meg, sőt a hitelezési veszteségek is mérséklődtek.
Ewen Stevenson pénzügyi igazgató szerint a magasabb bevételek
bőven ellensúlyozzák a költségszerkezetben jelentkező inflációs nyomást ... még akkor is, ha a globális megélhetési válság miatt további egymilliárd dollárnyi hitelezési veszteséget veszünk figyelembe.
