Kongatják a vészharangot az európai piacfelügyeleti hatóságok a romló gazdasági környezet, a magas és a megugró energiaárak következtében szaporodó kockázatok és sérülékenységek miatt a pénz-, illetve tőkepiacok szinte minden területén.

bedőlő hitelek
Fotó: Shutterstock

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBA), valamint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) közös kockázati jelentése szerint a nemzeti felügyeleteknek, a pénzügyi intézményeknek és a piaci szereplőknek is további kihívásokra kell felkészülniük.

Az európai bankok jó erőben kezdték az évet – 

a nemteljesítő hitelek aránya közel nyolc százalékkal, 649 milliárd euróra csökkent az első negyedév során,

 profitrátájuk pedig a tőkearányos megtérülés miatt továbbra is viszonylag magas, 7 százalék feletti volt. A bankszektornak azonban az előttünk álló időszakban az eszközminőség romlására, ezzel párhuzamosan a nemteljesítő hitelek növekedésére kell felkészülnie, és különös figyelmet szükséges fordítania a pandémia során az adósoknak adott állami könnyítéseknek, az emelkedő inflációnak, valamint a magas energia- és nyersanyagáraknak különösen kitett ügyfelekre.

Az orosz–ukrán háború közvetlen hatásai mérsékelten érintették a pénzügyi szektort. 

Az alapkezelők közvetlen orosz és ukrán kitettsége nem érte el a 300 milliárd eurót (a teljes, év eleji eszközállomány 3 százalékát), 

az európai bankok orosz, ukrán és fehérorosz kintlévőségei együttesen 87 milliárd euróra, eszközeik alig fél százalékára rúgott az első negyedévben. A tőkepiacok ugyanakkor az invázió kiváltotta megemelkedett volatilitást jelentősen megszenvedték, az esetleges másodlagos hatások pedig a bank- és biztosítási piacon is aggodalomra adhatnak okot az európai szabályozók szerint.

A bankoknál az eszközminőség romlása és a borús gazdasági kilátások miatti nagyobb céltartalékolás mellett a hitelezés várható visszaesése is kockázatot jelent, ami a szektor kamatbevételeit és profitabilitását egyaránt mérsékelheti.

A biztosítóknál az inflációnak és a magas energiaáraknak leginkább kitett ügyfélkörön – a legnagyobb áram- és gázfogyasztónak számító nyersanyagtermelőkön, nyomda- és vegyipari szereplőkön – keresztül jelentkezhetnek rizikók.

Az alapkezelői szektorban a meglévő kockázatokat felerősítette a háború, a tartósan megemelkedett piaci volatilitás, a bezuhanó eszközárak és a tömeges tőkekivonás mellett különösen a kötvényalapok számára jelenthetnek problémákat a likviditási és hitelkockázatok.

Mindezek mellett a piacfelügyeleti szerveknek továbbra is figyelemmel kell kísérniük a lakossági befektetőket érintő kockázatokat, különösen az olyan termékeknél, ahol a fogyasztók nem ismerik fel a kockázatok teljes mértékét, mint például a kriptovaluták, amit az eszközosztályon végigsöprő, május–június közötti pánikszerű eladási hullám is nyomatékosított.

Sok veszély leselkedik a tőzsdézőkre, nem érdemes a ralira várni

A szaporodó kockázatok miatt eljött az ideje a részvénykitettség csökkentésének, a kötvényeket viszont az emelkedő reálhozamok egyre vonzóbbá teszik az Amundi stratégái szerint. Aki mégis maradna a tőzsdén, annak az amerikai piacon érdemes körülnéznie.