BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Beborult az ég a befektetők, a bankok és a biztosítók feje fölött

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság, az Európai Bankhatóság és az európai biztosítókat felügyelő szervezet egyszerre kongatta meg a vészharangot.

Kongatják a vészharangot az európai piacfelügyeleti hatóságok a romló gazdasági környezet, a magas infláció és a megugró energiaárak következtében szaporodó kockázatok és sérülékenységek miatt a pénz-, illetve tőkepiacok szinte minden területén.

bedőlő hitelek
Fotó: Shutterstock

Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), az Európai Bankhatóság (EBA), valamint az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) közös kockázati jelentése szerint a nemzeti felügyeleteknek, a pénzügyi intézményeknek és a piaci szereplőknek is további kihívásokra kell felkészülniük.

Az európai bankok jó erőben kezdték az évet – 

a nemteljesítő hitelek aránya közel nyolc százalékkal, 649 milliárd euróra csökkent az első negyedév során,

 profitrátájuk pedig a tőkearányos megtérülés miatt továbbra is viszonylag magas, 7 százalék feletti volt. A bankszektornak azonban az előttünk álló időszakban az eszközminőség romlására, ezzel párhuzamosan a nemteljesítő hitelek növekedésére kell felkészülnie, és különös figyelmet szükséges fordítania a pandémia során az adósoknak adott állami könnyítéseknek, az emelkedő inflációnak, valamint a magas energia- és nyersanyagáraknak különösen kitett ügyfelekre.

Az orosz–ukrán háború közvetlen hatásai mérsékelten érintették a pénzügyi szektort. 

Az alapkezelők közvetlen orosz és ukrán kitettsége nem érte el a 300 milliárd eurót (a teljes, év eleji eszközállomány 3 százalékát), 

az európai bankok orosz, ukrán és fehérorosz kintlévőségei együttesen 87 milliárd euróra, eszközeik alig fél százalékára rúgott az első negyedévben. A tőkepiacok ugyanakkor az invázió kiváltotta megemelkedett volatilitást jelentősen megszenvedték, az esetleges másodlagos hatások pedig a bank- és biztosítási piacon is aggodalomra adhatnak okot az európai szabályozók szerint.

A bankoknál az eszközminőség romlása és a borús gazdasági kilátások miatti nagyobb céltartalékolás mellett a hitelezés várható visszaesése is kockázatot jelent, ami a szektor kamatbevételeit és profitabilitását egyaránt mérsékelheti.

A biztosítóknál az inflációnak és a magas energiaáraknak leginkább kitett ügyfélkörön – a legnagyobb áram- és gázfogyasztónak számító nyersanyagtermelőkön, nyomda- és vegyipari szereplőkön – keresztül jelentkezhetnek rizikók.

Az alapkezelői szektorban a meglévő kockázatokat felerősítette a háború, a tartósan megemelkedett piaci volatilitás, a bezuhanó eszközárak és a tömeges tőkekivonás mellett különösen a kötvényalapok számára jelenthetnek problémákat a likviditási és hitelkockázatok.

Mindezek mellett a piacfelügyeleti szerveknek továbbra is figyelemmel kell kísérniük a lakossági befektetőket érintő kockázatokat, különösen az olyan termékeknél, ahol a fogyasztók nem ismerik fel a kockázatok teljes mértékét, mint például a kriptovaluták, amit az eszközosztályon végigsöprő, május–június közötti pánikszerű eladási hullám is nyomatékosított.

Sok veszély leselkedik a tőzsdézőkre, nem érdemes a ralira várni

A szaporodó kockázatok miatt eljött az ideje a részvénykitettség csökkentésének, a kötvényeket viszont az emelkedő reálhozamok egyre vonzóbbá teszik az Amundi stratégái szerint. Aki mégis maradna a tőzsdén, annak az amerikai piacon érdemes körülnéznie.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.