Sok éve nem látott mozgások folynak a világ pénzügyi piacokon, maguk alá gyűrve az európai devizákat, pedig a külső fronton az Európai Központi Bank, itthon pedig a Magyar Nemzeti Bank is belehúzott a kamatemelésbe, és az előző döntéshozói szerdán is tettek egy kísérletet, hogy meggyőzzék a piacokat eltökéltségükről az letörésére.
Miközben a fejük tetején állnak az európai piacok az orosz gázvezetékeket ért támadás keltette ellátási aggodalmak nyomán, Olli Rehn finn jegybankelnök egy interjúban azt mondta a Reutersnek, hogy az EKB-nak – amelynek döntéshozója – az infláció megfékezése érdekében folytatnia kell az erőteljes kamatemeléseket, és nincs idő a latolgatásra, még karácsony előtt el kell érnie, hogy a monetáris politika ne teremtsen pénzbőséget. Erre rátett egy lapáttal Christine Lagarde EKB-elnök, aki egy frankfurti fórumon megerősítette, hogy az elsődleges feladat az infláció letörése a folytatódó kamatemelésekkel.
Az európai piacok erre nem erősödéssel, hanem zuhanással reagáltak.
A földgázárak már korábban nekilódultak, a novemberi szállításra például reggel a TTF több mint nyolc százalékkal azon félelmek miatt, hogy teljesen leállhatnak az orosz földgázszállítások Európába. Miután az idén többszörösére emelkedtek az áram ellenértékét is meghatározó földgázárak Európában, ez a piac gyakran befolyásolja a devizaárfolyamokat is, hiszen az energiadrágulás az elszökő infláció egyik fő hajtóerejévé vált.
Az európai devizák ezúttal sem úszták meg, és az EKB-döntéshozók ígéretei ellenére az euró újabb két évtizedes mélypontra süllyedt a dollár ellenében, 0,954 környékére. Amikor esik, akkor általában a közép-európai devizák is gyengülnek az euró és a dollár ellenében is, és az utóbbiakat a földgáz drágulása is meg szokta ütni. A forint a dollárhoz képet rekordmélypontra került, most először átlendülve a 430-on, a zloty az eurókeresztben a 4,8-es vonalat átszakítva 4,83-on túlra gyengült, a dollár ellenében pedig ott jár, ahol még soha, az 5,05-os szinten is túl. A cseh korona euróárfolyam-görbéje eközben szinte lapos 24,68 környékén, feltételezhetően mert a prágai jegybank tartalékaiból ismét devizát ad el.
A feltörekvő piacok devizáit egyébként is ütik, a jüan például belföldön a 2008-as világgazdasági válság óta nem látott szintre gyengült, külföldön pedig rekordmélypontra esett.
Eközben az európai kötvénypiacok is ritkán látott mozgásokat élnek át. Az eurózónában sok éve nem voltak ilyen magasak az állampapírpiaci hozamok – azaz ilyen alacsonyak az árak –, a németeknél például 2015 júniusa óta először némi reálhozam mutatkozott (természetesen csak előre tekintve, hiszen például a 2,31 százalékon 11 éves csúcsot ütő 10 éves Bund hozama mélyen a 7,9 százalékra mért augusztusi német infláció alatt maradt). A 10 éves brit államkötvény hozama az elmúlt négy kereskedési nap során már 119 bázispontot emelkedett az új költségvetési tervek miatt, ilyen éles mozgásra 1979 óta nem volt példa.
