A szektortársakhoz hasonlóan jelentősen felhajtották az elszabaduló energiaárak a horvát olajipari vállalat, az INA eredményét a harmadik negyedévben. A Mol leánycége pénteken minden főbb soron legalább két számjegyű bővülésről adott számot, ami kedvező előjel a magyar olajtársaságnak is, amely 49 százalékos tulajdonrésszel és irányítói jogokkal is rendelkezik a zágrábi vállalatban.
Az INA a tavalyinál 42 százalékkal magasabb, 1,56 milliárd dolláros árbevételről számolt be a szeptemberben zárult három hónapban, a legfontosabb eredménymutató, az újrabeszerzési árakkal becsült, tisztított (CCS) EBITDA pedig még ennél is sokkal dinamikusabban, 84 százalékkal 305 millió dollárra – 126 milliárd forintra – ugrott. A CCS üzemi eredmény pedig az egy évvel korábbi közel két és félszeresére, 248 millió dollárra hízott.
A horvát társaság 165 millió dollár, azaz bő 68 milliárd forint adózott nyereséget könyvelt el az időszakra, 85 százalékkal túlszárnyalva a tavalyi teljesítményét.
A jelentős bővülés oroszlánrészét a magas olajárakból nagyot profitáló kutatás-termelés üzletág adta, amelynek eredménye közel triplázódott a három százalékkal csökkenő kihozatal mellett is.
Az előzőnél kisebb méretű, a finomítói és a kiskereskedelmi tevékenységet is magába foglaló szegmens tisztított CCS EBITDA-ja a tavalyi szinten maradt. A magas finomítói árréseket ellensúlyozta a Horvátországban is bevezetett üzemanyagár-sapka.
A harmadik negyedévben is folytatódott a volatilitás a globális energiapiacon, a gázárak ingadozása mellett az olajárak továbbra is magas szinten maradtak. A globális zavarok miatt egyes országokban megkérdőjeleződött ellátásbiztonság, ami a magas árakkal együtt szabályozói beavatkozáshoz vezetett világszerte. Ebben a környezetben az INA eredménye erős maradt, elsősorban a kutatás-termelés üzletágnak köszönhetően, amely a magas szénhidrogénárak mellett a legnagyobb készpénztermelő volt
– a mondta el a jelentés kapcsán Ratatics Péter, aki szeptember végén váltotta az INA igazgatótanácsának élén a társaságnál felfedezett korrupciógyanús ügy miatt távozó Fasimon Sándort.
A cégvezető szerint nehéz megjósolni, hogy mit hoz a jövő, a piaci volatilitás, a nehezen előre látható szabályozói lépések, az emelkedő és a várható egyre nagyobb bizonytalanságot jelent.
Az INA ezért továbbra is folyamatosan fejleszti működését, hogy megerősítse pozícióját az elkövetkező években
– hangsúlyozta Ratatics Péter.
Mint ismert, a korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) augusztus 27-én öt embert tartóztatott le gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, köztük Damir Skugort, az INA földgázkereskedelmi ágazatának igazgatóját. A vádak szerint valamivel több mint egymilliárd kunával (54 milliárd forint) károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.
A horvát kormány ezt követően az INA igazgatótanácsának a felelősségre vonását, valamint a cég irányítási módjának megváltoztatását kérte. Egy héttel később Fasimon Sándor felajánlotta lemondását az igazgatótanács éléről, majd néhány nappal később lemondott a másik két magyar tag, Horváth Ferenc és Simola József is.
Bombaerős eredményt várnak az elemzők a MoltólA harmadik negyedévben is rekordszintű EBITDA-t termelhetett a magyar olajvállalat. A kutatás-termelés és a finomítás továbbra is remekelhet, a kiskereskedelem viszont valószínűleg még nyögi az ársapka hatását. |
