Hacsak nem történik újabb fordulat, nagyon úgy tűnik, hogy az OTP csoport hamarosan egy üzbég leánybankkal bővülhet. Az üggyel kapcsolatban lényeges fejlemény volt a magyar miniszterelnök bejelentése a Facebookon, amely szerint hamarosan üzbegisztáni bankot vehet az OTP.
Orbán Viktor nem nevesített, de az Ipoteka Bank 75 százalékos tulajdonrészének a megvásárlásáról van szó, amelyről már több mint egy éve, 2021 szeptemberében szándéknyilatkozatot írtak alá a felek. Ám még mielőtt az üzletet lezárhatták volna, az ukrajnai háború kitörése miatt a magyar bank vezetése halasztást kért. A piac ezután sokáig úgy vélte, van elég más gondja a Csányi Sándor vezette pénzintézetnek, mint hogy egy új piacon vesse meg a lábát, és az Ipoteka-üzlet ki is árazódott az OTP-sztoriból.
A harmadik negyedéves jelentésből november 10-én azonban kiderült, egyáltalán nincs veszélyben az ügylet, sőt már több mint egy hónapja egy újabb nyilatkozattal erősítették meg a felek az akvizíciós szándékot. Ha sikerül, akkor az OTP-nek a 2023-as év jelentős akvizíciós kiadásokkal járhat, a versenyfelügyeleti hatóság jóváhagyása után ugyanis ki kell fizetnie a szlovén Nova KBM vételárát is, amelyet egymilliárd euróra becsült a piac (hivatalos árat nem közölt az OTP), s ezen a soron jelentkezik majd az Ipoteka 75 százalékának a költsége is, amely az Erste becslése szerint 100 milliárd forint körül alakulhat, tekintve az üzbég pénzintézet 160 milliárd forintot kitevő saját tőkéjét. A szektortárs elemzői úgy vélik,
olcsón szerez egy nagy kockázatú eszközt az OTP, egy részvényre ebből 300-400 forint jut,
s körülbelül ennyi az ügylet kockázata is a árfolyamát tekintve.
De miért tűnnek Budapestről most jobbnak az üzbég bankpiac kilátásai, mint akár egy fél éve? Az Eurasianet cikke szerint bár kétségtelen, hogy Oroszország ukrajnai háborúja fájdalmas a közép-ázsiai térség államainak is, de Üzbegisztán (és annak gazdasága) meglepetésre jóval ellenállóbbnak bizonyul a szomszédjainál.
Pedig még a nyáron is úgy tűnt, hogy az üzbég bankprivatizációs hullám teljesen leáll, nemcsak az OTP befektetése került le a napirendről, hanem júniusban jött az újabb rossz hír, a nemzetközi szankciókra hivatkozva az orosz Sovcombank hátrált ki az UzAgroExportBank megvásárlásából. A két ügylet lehetséges kútba esése már komoly fejfájást okozott a taskenti vezetőknek, hiszen veszélybe került a privatizációs stratégia, azaz hogy 2025-ig az állam megválna a bankszektorban lévő 85 százalékos részesedésének legalább a felétől.
Így a szándéknyilatkozat megerősítése után Üzbegisztán elégedetten nyugtázhatta Bencsik Lászlónak, az OTP Bank vezérigazgató-helyettesének a szavait, hogy „most már nagy a valószínűsége annak, hogy az OTP Bank az Ipoteka Bank felvásárlását is végigviszi”. Az Ipoteka az ország negyedik legnagyobb bankja, amelyet most újra átvilágít az OTP, hogy utána minél hamarabb lezárhassa az üzletet – írta az Eurasianet.
A kilátások kifejezetten jók, a központi bank előrejelzése szerint az üzbég idén 5,2–5,8 százalékkal bővül, jövőre 4,5–5 százalékos, majd 2024-ben 5–6 százalékos növekedés várható. Az szintje pedig kezelhető, jelenleg 12,2 százalékos az éves fogyasztói árindex változása. Az ország sokkal ellenállóbb a külső környezeti hatásokkal és sokkokkal szemben – ezt a Világbank egyik alelnöke, Anne Bjerde jegyezte meg, méltatva a 2017-ben elindított piaci reformot, amelynek egyik hatása, hogy
Üzbegisztán vált a leggyorsabban növekvő gazdasági szereplővé a közép-ázsiai régióban.
A gyorsjelentés és a tízezres szint megugrása után is maradt potenciál az OTP-árfolyambanA bankpapír rövid távú, év végéig tartó mozgásában az EU-s források lehívásáról szóló egyeztetések lesznek a meghatározók. |
