Karácsony előtt az volt az FTX-csőd legizgalmasabb fordulata, hogy az alapító Sam Bankman-Fried negyedmilliárd dolláros óvadékkal szabadlábon várhatja a tárgyalást. Egy csaló kiszabadulásánál sokkal jobban megrázhatja a kriptoágazatot a The Wall Street Journal értesülése, mely szerint 

az FTX kriptotőzsde egymillió ügyfelének kell szembenéznie az adatai nyilvánosságra kerülésével.

A csődbíróság a jövő hónapban mérlegeli, hogy nyilvánossá tegye-e a hitelezők listáját. Ráadásul már percedens is van. Szeptemberben egy másik csődbíróság nyilvánosságra hozta a szintén csődvédelembe menekült Celsius Network százezer ügyfelének nevét és számlaegyenlegét. A csődeljárás ugyanis rendkívüli lehetőséget kínál a bajba jutott vállalkozásoknak arra, hogy adósságaikat rendezzék, ám 

a csődvédelemért cserébe biztosítaniuk kell az ügyeik átláthatóságát.

Beleértve üzleti partnereik és hitelezőik nevét és címét is. 

FRANCE - FTX COMPANY
Fotó: AFP

A washingtoni kormányzati ügyvédek és az amerikai média szerint 

indokolatlan az FTX arra irányuló erőfeszítése, hogy korlátozza a nyilvános bírósági nyilvántartásokhoz való hozzáférési jogot.

Az FTX ügyvédei azzal érveltek, hogy a platform 50 legnagyobb hitelezőjének névtelennek kell maradnia, mondván, sok ügyfél azért fektet kriptovalutába, hogy ne azonosíthassák. A kriptotőzsdét képviselő Sullivan & Cromwell Brian Gluckstein iroda ügyvédje november 22-én a bírósági meghallgatáson azt hangsúlyozta: ez egy rendkívül érzékeny kérdés ebben az ügyfélközösségben, s a hitelezői lista nyilvánossá tétele destabilizálná a kriptopiacot.

A Financial Times arra hívta fel a figyelmet, hogy az FTX top 50 hitelezői között a legkisebb is 21,3 millió dollárral érdekelt. A lap szerint 

az ügyfelek (hitelezők) esetenként a saját ügyfeleik, a kormányzatok, az adóhatóságok és a sajtó elől rejtegetik kilétüket.

Paradoxon, hogy egy amerikai csődbíróságnak miért kellene óvnia a kriptopiacok stabilitását, miután ezek a piacok azzal toborozzák ügyfeleiket, hogy manifeszt módon nem szabályozottak. Jared Ellias, a Harvard csődjogi professzora úgy véli: a csődeljárások hosszú múltja ellenére is zavarban vannak az intézmények, de nyilvánvaló, hogy a legnagyobb hitelezők személyazonossága nem maradhat örökké magánjellegű. Mert a csődeljárások általános elve, hogy nyilvánosságot kell biztosítani.

Nagy csapás a csődeljárás a kriptopiacoknak, hiszen a 

decentralizált szerveződés, a demokratikus jelleg és az anonimitás hármassága

volt mindig is a legfőbb vonezereje a blocklánc-technológia pénzügyi alkalmazásának. Ráadásul ez újabb érvet kínál a pénzügyi Vadnyugat megzabolázására törekvő SEC-elnöknek, Gary Genslernek, hiszen ha a kriptocégek a bajban az állami csődkarámba futnak, akkor miért ágálnak a tőzsdei szabályok ellen? Úgy tűnik, az FTX-alapító Bankman-Fried pusztán a csődvédelembe menekülésével többet tett a szektor szabályozásáért, mint a tőzsdefelügyelet élén második éve ezért küzdő Gensler.