Az idei év némileg nyugalmasabb lehet tavalyinál, azonban az esztendő első és második fele jelentősen különbözhet – kezdte sajtóreggelijét csütörtökön az Equilor.
A meleg tél mellett az ipari fogyasztók visszafogott energiaigénye is kellett ahhoz, hogy a tározók jelenleg jóval az ötéves átlag feletti töltöttségi szinteken legyenek, hozzájárulva ahhoz, hogy a 300 euró közeli csúcsról mostanra 50 közelébe essen a TTF tőzsdén jegyzett gáz ára.
Az Equilor szerint amennyiben nem lesz drasztikus változás az időjárásban, ellátási problémák nélkül fordulhatunk rá az újabb betöltési szezonra.
Európa az enyhe télnek köszönhetően elkerülheti a recessziót 2023-ban, viszont a finanszírozási költségek emelkedése és az energiahiány gazdaságszerkezeti átrendeződéshez vezet, teljes iparágak alakulhatnak át.
Török Lajos, az Equilor vezető elemzője mindenesetre lassuló, fél százalék körüli növekedésre számít idehaza.
A lakossági kiadások széles körű emelkedése miatt a belső fogyasztás visszaeshet, a magasabb finanszírozási költségek miatt sok vállalati beruházást elhalaszthatnak, az állami beruházásokat visszavágják és az EU-forrásokat övező bizonytalanság sem szűnt meg.
Az infláció az idén 18 százalék körül alakul az importált infláció és az ár-bér spirál ragadóssága miatt, majd 2024-ben 7 százalék környékére mérséklődhet. A folyó fizetésimérleg- és költségvetési hiány növekedésének megállításához elengedhetetlen a kormányzati kiadások további visszafogása és az importarány csökkentése.
A munkaerőpiacon egyáltalán nem látható válsághelyzet kialakulása:
egyre több szektorban és szakterületen erőteljes munkaerőhiány tapasztalható, ami miatt az átlagbérek dinamikusan emelkedő trendje figyelhető meg, így a munkanélküliségi ráta várhatóan tartósan 4 százalék alatt marad.
A Magyar Nemzet Bank szeptember végén fejezte be az alapkamat-emelési ciklusát, de a forint intenzív gyengülése miatt később nemkonvencionális eszközökkel folytatta a monetáris szigorítást. Azóta irányadó kamatként az egynapos betéti tendereken meghatározott kamatszint szolgál, amely változatlanul 18 százalék.
A jegybank hat fontos feltételt határozott meg a kamatvágás megkezdéséhez, amelyek eddig teljes egészében nem teljesültek, így Török Lajos leghamarabb a második negyedévben számít kamatvágásra, akár az inflációs csúcs elérése előtt. Hozzátette, hogy a hitelminősítőkre is érdemes figyelni, mivel leminősítések várhatók.
Az első hitelminősítési felülvizsgálat pénteken várható a Fitch részéről, és reális esély van a kilátások rontására az uniós források körüli bizonytalanságok, illetve a folyó fizetési mérleg magas hiánya miatt.
Egy héttel később az S&P várhatóan figyelmeztet a fennálló kockázatokra,
de a leminősítéssel kivár az uniós források új határideje miatt.
Amennyiben márciusban sem sikerül teljeskörűen megegyezni az Európai Unióval, a következő, júliusban esedékes felülvizsgálat alkalmával már mindenképp számítani kell a leminősítésre (BBB mínusz osztályzatra), amely még mindig befektetésre ajánlott kategória.
Jelenleg ellentétes hatások szorítják a forintot. A kockázatok közül mindenképpen érdemes kiemelni a januári hitelminősítői értékeléseket, az Európai Unióval fennálló konfliktusok folytatását, az MNB és a kormány közötti ellentéteket, illetve a kedvező nemzetközi befektetői hangulat törékenységét. A forintot jelenleg támogathatja a magas kamatszint, a dollár esetleges további gyengülése, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatban érkező, bármilyen örvendetes hír.
Összességében a forint árfolyama az év második felében enyhén gyengülő pályára állhat, és az euró árfolyama visszatérhet a korábban látott 415 forint magasságába.
A befektetések terén az idei év jó alkalom lehet hosszú távú portfóliók kialakítására az Equilor szerint. A tavalyi év medvepiaca javította a részvények árazását, valamint a jelentős hozamemelkedés ismét megnyitotta a teret a kötvénybefektetések előtt.
A magasabb kockázatot vállalók gondolkozhatnak értékalapú részvényekben a fejlett piacokon, és a következő időszakban az indiai és kínai részvénypiac is relatív jól teljesíthet. Kínában a zéró-Covid-politika elengedését követően a vállalati szektor szorítása csökkenhet, és az stabilitásának helyreállítása megágyazott az elmúlt hetekben a kínai technológiai részvények ralijának.
India a világ legnépesebb országává válhat, és a befektetőktől egyre nagyobb figyelemre számíthat. Az országban az idén 6,1 százalékkal bővülhet a gazdaság, az infláció pedig 5,1 százalékra mérséklődhet.
Az ország profitálhat az olcsó orosz energiahordozókból, valamint a Kínához képest nyugatbarát vezetés is elősegítheti a külföldi beruházásokat, gyáráttelepüléseket. A legnépesebb állam címe mellett a kedvező korfa is segítheti az indiai gazdaság relatív jó teljesítményét a következő évtizedben.
A részvényekre áttérve, valamennyi hazai blue chip fölött ott lebeg Damoklesz kardjaként a különadók időtartamának meghosszabbítása, illetve mértékének esetleges növelése.
Az OTP esetén növeli a kockázatot oroszországi és ukrajnai kitettsége, illetve hogy jelentősen visszaeshet a hitelkihelyezés és nőhet a nemteljesítő kölcsönök aránya.
A Molnak továbbra is lendületet adhat az olcsó orosz olaj, valamint a Dunai Finomító teljes kapacitásának visszaállítása. Emellett szintén pozitívum lengyelországi terjeszkedése és az üzemanyag-ársapka eltörlése. Az energiaszektort sújtó 300 milliárd forintos extraprofitadó viszont rendkívül kedvezőtlen.
A Richternél kilőttek a Vraylar-bevételek, azonban 28 milliárd forintot bukik a gyógyszergyártó az extraprofitadón. Utóbbi ellenére tartósan 25 százalék fölött maradhat a cég üzletieredmény-hányada.
A Magyar Telekommal kapcsolatban a legderűlátóbb Török Lajos.
A kétszereplősre szűkült távközlési piac ugyanis megkönnyíti a további díjemeléseket. Bár a pótadó mértéke az idén 25 milliárd forint közelében alakulhat, tovább nőhet a saját részvények visszavásárlási keretösszege is.
