Noha egyelőre kevesen vannak, akik Magyarországon a jövedelmüket euróban kapják, az euróalapú megtakarítások egyre népszerűbbek – derült ki az NN Biztosító reprezentatív kutatásából, amelyet november második felében végeztek el.
A biztosító közleménye szerint az euroizációt nagyban erősítette a forint 2022-es mélyrepülése, így a megkérdezettek 60 százaléka nyugodtabb lenne, ha a megtakarításait euróban tarthatná.
A változó gazdasági környezetre, a forint gyengülésére és a száguldó inflációra a legtöbb magyar reagált valamilyen módon, főként a költések visszafogásával, de sokan hosszú távú megtakarításokkal is. Egyértelmű trendnek bizonyult az euroizáció, vagyis az, amikor egy ország lakói annak ellenére az eurót használják a mindennapokban, hogy az nem számít hivatalos fizetőeszköznek. Magyarországon több híradás szól arról, hogy
a bútoroktól a műszaki cikkeken át a mindennapi használati tárgyakig euróban tüntetik fel az árakat a forgalmazók, hogy így biztosítsák magukat a forint árfolyamkockázatai ellen.
A folyamat legmarkánsabb formája az euróalapú megtakarítások, befektetések térnyerése, így a megkérdezettek 60 százaléka lenne nyugodtabb, ha az európai fizetőeszközben tarthatná a megtakarításait, 58 százalék pedig stabilabbnak érezné a pénzügyeit, ha a fizetését vagy a nyugdíját kapná euróban, azonban azok aránya elhanyagolható, akik már ma is így kapják jövedelmüket.
Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint a mai turbulens környezetben érthető a stabilitás és a kiszámíthatóság iránti vágy, ami az NN Biztosítónál is érzékelhető, így 2022-ben az új szerződések több mint 40 százalékát tették ki az eurós termékek, ám 2022 utolsó két hónapjában ezek aránya már a kontraktusok több mint felét jelentette.
Tehát a legtöbben az euróárfolyam csúcsa közelében választhatták az euróalapú befektetéseket.
A jelenség hátterében a forint kilengéseivel szembeni védelem állhat, amire az életbiztosítások terén a devizában való adhat lehetőséget. Az eurós befektetési egységekhez kötött termékek mögött álló eszközalapok is euróalapúak, azonban ez gyakran a forintos alapok esetén is így van, ezért az ügyfeleknek inkább azt érdemes mérlegelnie, hogy a díjat forintban vagy euróban kell-e fizetni.
A megfelelő, devizában nyilvántartott mögöttes alapba befektető eszközlapok kiválasztásával így mind a forintos, mind az eurós termék megoldás lehet azoknak, akik további forintgyengüléstől tartanak.
