Kezdi meghozni gyümölcsét az átszervezés a Renault-nál, a francia autógyártó a vártnál jobb üzemi árrést ért el tavaly év végén, és négy év után ismét fizet osztalékot.

Bár a vállalat az Oroszországból való kivonuláshoz kapcsolódó leírások miatt ismét veszteséges lett, a csoportszintű üzemi árrés az előző évhez képest megduplázódott, és 5,6 százalékra nőtt 2022-ben. Ebben az új modellek bevezetése és a kevesebb árengedmény mellett az elektromos járművek iránti növekvő kereslet is segítette a vállalatot.
Kijöttünk a sürgősségi osztályról, és újra játékban vagyunk, készen állunk a repülésre és a versenyzésre
– mondta optimistán Luca de Meo vezérigazgató a jelentést követő elemzői konferenciahíváson.
A cégvezető még 2023-ban is kihívást jelentő autóipari környezettel számol, főként a beszállítók és a logisztika területén. Az üzemi haszonkulcs ezzel együtt is 6 százalék fölé kúszhat az idén a cégvezetés várakozásai szerint, ami valamivel derűlátóbb az elemzők 5,5 százalékos prognózisánál.
Az igazgatóság részvényenként 0,25 eurós osztalékra tett javaslatot, amire a május 11-i közgyűlésen bólinthatnak rá a befektetők. Nagy vita nem várható, a vállalat ugyanis legutóbb 2019-ben jutalmazta ilyen formában a részvényeseket, igaz, akkor még jóval magasabb, 3 eurós kifizetés ütötte a markukat.
Az autóipari szegmens működési szabad cash flow-ja 2,1 milliárd eurós rekordszintet ért el tavaly, jócskán túlszárnyalva az 1,68 milliárdos elemzői konszenzust.
Az autógyártó két veszteséges év után 2021-ben tért vissza a nyereségzónába, tavaly azonban ismét fordult a kocka. A 2022-es nettó eredmény ugyanakkor az orosz Avtovaz „eladása” nélkül 1,1 milliárd euróval 1,6 milliárd euróra nőtt.
A Renault tavaly adta át a gyártóban meglévő tulajdonrészét az orosz államnak jelképes, egyrubeles összegért, hatéves visszavásárlási opcióval, az ügyleten egymilliárd eurót bukott a francia gyártó.

Az átrendeződés idén is folytatódik, a február elején bejelentett megállapodás értelmében ugyanis a Renault 43-ról 15 százalékra csökkenti részesedését a Nissanban, új alapokra helyezve ezzel a két járműgyártó között két évtizede fennálló egyoldalú kapcsolatot, amelyet a korábbi elnök, Carlos Ghosn 2018-as letartóztatása és pénzügyi botránya terhelt meg súlyosan.
A hónapokig tartó feszült tárgyalások után megszületett megállapodás értelmében a japán vállalat legfeljebb 15 százalékos részesedést vásárol a Renault elektromos járművekkel foglalkozó Ampere nevű leánycégében.