Újabb rossz hírt kapott a megtépázott svájci bank menedzsmentje, ezúttal régi partnerük, a Harris Associates vált meg tulajdoni részesedésétől. David Herro, a társaság illetékes vezetője döntött a teljes pakett eladásáról. A Harris egyébként sok éven át volt a Crédit Suisse (CS) részvényese, de a tavalyi év végén már megkezdte tulajdonhányada csökkentését, az addigi 10 százalékos részesedését 5 százalékra vette vissza.
A CS részvényének árfolyama a múlt héten történelmi mélypontra süllyedt, ugyanis a múlt havi pénzügyi eredmények a vártnál nagyobb visszaesést mutattak a rekord tőkekiáramlás miatt.
A részvények gyakorlatilag lenullázódtak, 2007 nyara óta elveszítették értékük 95 százalékát. Nem tudtak belekapaszkodni a tavaly év végén kezdődött raliba sem, pedig a globális monetáris szigorítás egyre növelte a hitelezés jövedelmezőségét.
Az emelkedő kamatszint következtében az európai pénzügyi cégek nagy része teljesen más irányba halad, mint a Crédit Suisse. Miért égessük a pénzünket, ha fialtatni is tudjuk?
– ezzel a költői kérdéssel magyarázta Herro a kiszállásukat.
A svájci banknak egyébként több kihívással is szembe kell néznie. Amellett, hogy fő tulajdonosai elfordulnak a cégtől, a vezető alkalmazottak elvándorlását is meg kell akadályozniuk. Egyes piaci források szerint a vagyonkezelő üzletág megerősödése lehet a cég újjáépítésének a kulcsa, ehhez viszont
elengedhetetlenek a jó szakemberek, akikből egyre kevesebb van a nagy múltú társaság kötelékében.
A negyedik negyedévben összességében 110,5 millió svájci frankot, azaz 118 milliárd dollárt vontak ki az ügyfelek a CS-ből.
Herro emellett abban sem hisz, hogy Michael Klein vezetésével felpörög a befektetési banki üzletág. Szerinte ugyanis elképzelhető, hogy a folyamat a végén ráfizetéses lesz, azaz többe kerül a befektetési üzletág rendbetétele, mint amennyit az a konyhára hoz – írja a Bloomberg. A zürichi székhelyű pénzintézet honlapja, és a Bloomberg adatai szerint
a Saudi National Bank (nem összetévesztendő a jegybankkal – a szerk.) lett a Credit Suisse legnagyobb tulajdonosa. A Qatar Investment Authority is növelte részesedését,
miután a Credit Suisse tavaly év végén egy 4 milliárd svájci frankos tőkeemeléskor új részvényeket bocsátott ki. Ha tehát a tulajdonosi struktúrát nézzük, egyértelmű a jelentős arab befolyás töretlen növekedése.
Még a jó ajánlatok sem kellenek
A negyedik negyedévben tapasztalt példátlan tőkekiáramlás után a zürichi székhelyű CS 6,5 százalékra emelte az 5 millió dollár feletti, legalább három hónapra nála befektetett pénzek után fizetett kamatot, ami majd 100 bázisponttal több, mint amennyit decemberben kínáltak, és túlszárnyalja a rivális UBS, Morgan Chase, és Citigroup ajánlatait.
A nagyvonalú kamatfizetést azzal indokolták, hogy
a menedzsment helyre szeretné állítani a bank iránti bizalmat, és vissza szeretné szerezni azt a 100 milliárd dollárt, amit az elmúlt negyedévben a befektetők kivontak a cégből.
Közben a piacon – ahogyan az lenni szokott – nem minden befektetési bank követi azonnal a kínált kamataival a monetáris kondíciók jegybanki szigorítását.
Szeptember óta legalább egy tucat vezető privátbankár távozott a cégtől, köztük olyan, akik 1 milliárd dollár fölötti ügyfélvagyonnal kereskedtek. Amikor a szakemberek felálltak, az ügyfelek döntő része velük együtt távozott és vitte a pénzét is – így tehát a kezelt is mélyrepülésbe került. Az optimista számolások 25 százalékos, a pesszimisták pedig 60 százalékos kezeltvagyon-csökkenésről szólnak.
A negyedik negyedéves ügyfélvagyon-csökkenés az elemzőket is meglepte, és a bank első számú vezetőjének vezetőjének is kellemetlen perceket okozott, ugyanis Ulrich Körner vezérigazgató a negyedév vége előtt már úgy nyilatkozott, hogy a káros folyamatok nagyján már túljutottak. Azt mondta, a bizalom helyreállítása most az ügyfélmegszólítási programjukon múlik. Ma már tudjuk, a program nem hozta meg a tőle várt eredményt. A bank ügyfeleinek kezelt vagyona december végén 540,5 milliárd svájci frankra esett az egy évvel ezelőtti 742,6 milliárdról.
