Magyarország eurókötvény kibocsátást tervezi a második fél évben idei megmaradó finanszírozási igényeinek a fedezésére, illetve egy jövő márciusban lejáró devizakötvény előfinanszírozásához – mondta el Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezetője a Reuters hírügynökségnek kedden.

Fotó: Róka László / MTI

Magyarország januárban 4,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki dollárban jegyzett kötvényeket, ami az idei devizafelvételi szükséglet jelentős részét fedezte.

Az idei évre még szükséges, mintegy 750 millió eurónyi devizahitel-szükséglet túl kis összeg ahhoz, hogy eurókötvény-kibocsátással finanszírozzák – mondta Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója. Ezért nyár végén, vagy ősz elején úgy módosítják a finanszírozási tervüket, hogy a jövő március lejárat előfinanszírozásával nagyobb kibocsátást lehessen végrehajtani, ez 1-2 milliárd euró lehet.

Kurali Zoltán közölte: az ÁKK vizsgálja annak a lehetőségét, hogy az koronavírus válság idején jegybanki repó rendszerben vásárol  háromezer milliárd forint (8,88 milliárd dollár) értékű, jórészt 2025-ben és 2026-ban lejáró kötvények egy részét csereaukciók során visszavásárolják. 

Az ÁKK vezérigazgatója elmondta, hogy miután a nagy jegybankok kamatemelési ciklusaik végéhez közelednek, és hogy az a visszahúzódás jeleit mutatja, az ÁKK el akarta kerülni a magasabb hitelfelvételi költségeket az idei év első hónapjaiban a hosszú lejáratú, forintban dominált esetében. 

Ennek érdekében a kibocsátott váltakozó kamatozású kötvények és kincstárjegyek részesedését növeltük. Ez azt jelenti, hogy amikor a kamatszintek csökkenni kezdenek, ezeket a papírokat viszonylag gyorsan újraárazzák, hogy biztosítsák, hogy az inflációs csúcs az adósságkezelésben is átmeneti legyen

– mondta az ÁKK vezetője.

Kiderült, hogy mennyi hitelt kell felvennie Magyarországnak

Pótlólagos devizakötvény-kibocsátásra lehet szükség, ha a kormánynak nem sikerül időben megállapodnia az uniós forrásokról.