Szárnyalnak a kínai állami vállalatok részvényei: a befektetők ugyanis igyekeznek elhatárolódni a gyengélkedő gazdaság okozta piaci bizonytalanságtól, az állami szektor cégei pedig biztos menedéket kínálnak még az ingadozó befektetési környezetben is.
Fotó: RHJPhtotos
A tőzsdén kereskedett állami cégek iránti fokozott érdeklődésnek meg is lett az eredménye: a Bank of China kurzusa egy több mint 25 százalékra rúgó ralit követően az idén már 20 százalékos pluszig jutott el, míg egy másik állami pénzintézet, az Industrial and Commercial Bank of China jegyzése 10 százalék körüli erősödést könyvelt el januártól.
Az állami szektor teljesítménye különösen a szélesebb körben vett kínai részvénypiac alakulásával összehasonlítva szembeötlő:
míg az állami cégek árfolyamát követő Red Chip index 10 százalékos éves pluszban jár, addig az átfogó Hang Seng index alig 1 százalékot tudott erősödni.
Az állami szektor részvényei iránti érdeklődés mögött a biztos hátterük és az általuk fizetett 6–7 százalék közötti osztalékhozamuk áll, ami sokkal vonzóbb, mint az államkötvények által elérhető 3 százalék alatti hozam.
A főként a kínai bankszektort érintő rali mögött a pekingi kormány nyílt támogatása is megtalálható. Elemzők szerint az állami hátszél tudta biztosítani a szokásosnál magasabb osztalékhozamokat a vállalatok számára, ahogy a kormányzati közbenjárásnak köszönhető az is, hogy a bankok mérlege ennyire egészséges, így kiváló befektetési célponttá tudtak válni.
Rámutatnak: tavaly a tőzsdefelügyelet vezetője egy beszédében a bankokat a gazdaság oszlopaiként emlegette, és azok hozzáadott értékére hívta fel a figyelmet.
Az elemzők ugyanakkor kiemelik: a kormányzat keresletnövelő intézkedései csak addig nyújtanak versenyelőnyt saját vállalatainak, amíg a gazdaság talpra nem áll a Covidból – a piaci lendület visszatérésével ugyanis ismét a magánvállalkozások lesznek a kínai növekedés motorjai.
Tovább gyengülhet a jüan, sokasodnak Kína gondjaiA kínai valuta az elmúlt hetekben ugyan a dollárral szemben képes volt értéke megtartására, de ennek hátterében az értékéből szintén dinamikusan vesztő zöldhasú mélyrepülése állt, nem pedig a jüan ereje. A kínai fizetőeszköz ugyanis négyhavi mélypontra került a fő kereskedelmi partnereinek valutájából összeállított kosárral szemben, ami a jüan vásárlóerejének csökkenését eredményezi. |
Addig azonban, figyelembe véve a kínai deflációs helyzetet, csökkenő exportot és halovány belső keresletet, érthetővé válik, miért lettek ennyire népszerűek az állami cégek mind a lakossági, mind az intézményi befektetők körében.
