Az aszály, az az eszközleértékelődés és a szabályozási kihívások idején is megőrizték pénzügyi stabilitásukat a nem banki intézményi befektetők az elmúlt évben. A jegybank erősítette a fogyasztóvédelmi felügyeletet a biztosítói, a pénztári és a tőkepiaci szektorban, és továbbra nagy súlyt helyez a fogyasztói tudatosság növelésére – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Biztosítási, pénztári, tőkepiaci kockázati és fogyasztóvédelmi jelentéséből.
A biztosítási szektor díjbevétele 1500 milliárd forint fölé ugrott
Szeniczey Gergő, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: a biztosítási szektor díjbevétele 2022-ben 7,4 százalékkal, 1428 milliárd forintra emelkedett, ha a fiókok által elért teljesítményt is hozzászámítjuk, a szektor díjbevétele elérte az 1546 milliárd forintot. A növekedés elsősorban a nem életág – főképp a casco, a kgfb és a lakossági és vállalati vagyonbiztosítások – miatt bekövetkezett 12,7 százalékos bővülésnek köszönhető, míg az életbiztosítások díjbevétele (főképp az egyszeri díjas termékek visszaesése miatt) csak 1 százalékkal gyarapodott. A szerződésszám mindössze 1,1 százalékkal nőtt, ezen belül az életágban 1,5 százalékkal esett vissza.
Tavaly év végén a szektorszintű tőkemegfelelés 172 százalékos volt, ami kiemelkedő, a jogszabályban előírt szintnek több mint másfélszerese. Az adózott nyereség az előző évi szint 43 százalékára, azaz mintegy 40 milliárd forintra csökkent, főként az aszály- és pótadóhatások miatt, ám az intézmények többsége változatlanul nyereséges. A tőkearányos eredmény (ROE) 9,5 százalék lett, ami ugyan az előző évinek a fele, ám stabilitást jelez a szektorban, és alig marad el az MNB által a szektor jövőképében vázolt célértéktől. A biztosítók üzleti modelljénél a kockázatot az – idén már csökkenő – infláció, az eszközleértékelődés és az adóváltozások jelentik.
A kgfb kombinált mutatószáma és a mezőgazdasági biztosítások kárhányada is kockázatot jelez.
Valamennyi hazai életbiztosítás teljes költségmutatója (TKM) tavaly az MNB ajánlásában megfogalmazott limit alatt volt, ezzel együtt a TKM-ek az emelkedő hozamkörnyezet hatására nőttek.
A kockázatok ellenére stabilak maradtak az önkéntes pénztárak
Nagy Koppány, a jegybank igazgatója jelezte: a kockázatok ellenére stabilak maradtak az önkéntes pénztárak is. Tavaly a kötvények leértékelődése miatt az önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlák egyenlege bő 100 milliárd forinttal esett vissza, és az elmúlt év végére 1598 milliárd forint lett. Ezt az is befolyásolta, hogy a tagi kifizetések – főként az egyösszegű nyugdíjszolgáltatások és a kilépések miatt – 31,9 százalékkal voltak magasabbak tavaly, mint egy évvel korábban. Bár a szektor negatív hozammal zárt 2022-ben, az elmúlt év negyedik negyedévében elindult pozitív hozamtrend 2023 első negyedévében is folytatódott. 2022-ben 117 milliárd forintra nőtt a fedezeti tartalékon jóváírt tagdíjbefizetések összege, de az emelkedő megélhetési költségek miatt a hosszú távú megtakarítási hajlandóság csökkenhet. Bár az önkéntes nyugdíjpénztárak működési eredménye tavaly veszteségbe fordult át, szektorszinten még megfelelő a tartalékszint.
A pénzpiaci és biztosítási közvetítőknél tovább folytatódott a konszolidáció, elsősorban az előbbi piacon csökkent a tevékenységet végző természetes személyek száma. A közvetített szerződések darabszáma és értéke is nőtt az egy évvel korábbival összevetve.
Laki Gábor igazgató arról számolt be, hogy a nem bankcsoporthoz tartozó pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszege tavaly 15 százalékkal bővült, továbbra is a vállalati szektor a fő ügyfélkör. Az ügyfelekkel szembeni követelésállomány növekedése 2022-ben döntően a hitel- és pénzkölcsönnyújtásnak, illetve a pénzügyi lízingnek volt köszönhető, míg a work-out tevékenység stagnált. A szektor követelésállománya továbbra is erősen koncentrált: az intézmények 15 százalékánál van a teljes követelésállomány 86 százaléka. A saját tőke növekedése ellenére a szektor eredménytermelő képessége tavaly csökkent, részben az először 2022-ben felszámított extraprofitadó miatt.
A tőkepiacokon a befektetési szolgáltatók forgalma az előző évhez képest is kiugróan, 59,5 százalékkal nőtt, 710 202 milliárd forintra, elsősorban a származtatott forgalom erőteljes bővülése nyomán. A Budapesti Értéktőzsde forgalma már harmadik éve dinamikusan emelkedik, tavaly az összforgalom 19,5 százalékkal bővült, alapvetően a származékos piac teljesítménye révén.
A három legnagyobb forgalmú összetétele, sorrendje változatlan maradt, a mezőny élén az OTP, a Mol, és a Richter áll. A magas koncentráció növekedése tovább folytatódott. A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélértékpapírok állománya érdemben nem változott, ami az orosz–ukrán háború tőkepiaci turbulenciáival és a nagy jegybankok kamatemeléseivel magyarázható. A kiváló tőkeellátottsággal rendelkező befektetési vállalkozások 51,5 milliárd forintos adózott nyeresége két és félszerese az egy évvel korábbinak.
A befektetésialap-kezelők által tavaly kezelt 13 154 milliárd forintos 10,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit
Az alapok nettó eszközértéke – leginkább a pénzpiaci és rövid kötvényalapokba történő tőkebeáramlásnak köszönhetően – elérte a 9872 milliárd forintot. A nyilvános ingatlanalapok állománya 4,3 százalékkal nőtt, a likvid eszközök és az ingatlanok aránya érdemben nem változott. Az alapkezelők adózott eredménye csökkent (egy nagy intézmény ugyanis kikerült az MNB felügyelete alól). A kibocsátói felügyelés kapcsán a jegybank tavaly öt célvizsgálatot indított IFRS-témakörben és egy célvizsgálatot rendszeres és rendkívüli tájékoztatások vizsgálatával összefüggésben.
Az MNB piacfelügyeleti tevékenysége keretében 2022-ben 20 piaci visszaélés témájú piacfelügyeleti eljárást indított, illetve ugyanennyi korábbit zárt le. Egyúttal 21 piacfelügyeleti eljárást indított jogosulatlan, azaz engedély vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység gyanúja miatt, és 14 ilyen témájú piacfelügyeleti eljárást zárt le. A jegybank tavaly 471,6 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. Az MNB továbbra is nagy hangsúlyt fektet a pénzügyi tudatosság erősítésére.
Nagy Koppány kérdésre elmondta: az idén július 1-jétől érvényes adóváltozások a hosszú távú, öt-tíz éves megtakarítások felé terelik a lakossági befektetőket.
