Az éves hazai inflációs ráta még messze van az egy számjegyű tartománytól, a hazai hozamok viszont már megérkeztek oda, már csak egy két rövidebb papírral lehet még éppen 10 százalék feletti éves hozamot realizálni. A csökkenő kamatokkal együtt apadó költség jó hír az államkasszának, az ellen védekezni próbáló befektetőknek kevésbé. Az Államadósság Kezelő Központ referenciahozamai 3, 6 és 12 hónapra a következők: 10,08 százalék, 9,99 százalék, valamint 10,55 százalék (a kincstár napi árfolyamjegyzése alapján, aki ma dkj-t vásárol, ezeknél alacsonyabb, 9,79–10,25 százalékos évesített hozammal kalkulálhat).
A legrövidebb (3 hónapos) diszkontkincstárjegy tartásával az év elejétől április közepéig 14-15 százalék hozamot lehetett elérni, azóta viszont látványosan csökkennek a rövid oldali hozamok is.
A hozamcsökkenést kiváltó drasztikus keresletnövekedés oka az, hogy a kormányzati intézkedések szerint július 1-jétől az értékpapír- és ingatlanalapok likvid eszközeik 20 százalékát diszkontkincstárjegyben kell, hogy tartsák.
Nagy Márton: az állampapírok felé tereli a kormány a megtakarításokatAz állampapír iránti keresletet erősítené a kormány a legújabb intézkedéseivel – jelentette ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy háttérbeszélgetésen. Október 1. és december 31. között a bankoknak az ügyfeleik részére tájékoztató levelet kell küldeniük a lakossági állampapírokon elérhető hozamokról. |
A gyors hozamcsökkenés már most dilemma elé állítja a befektetőket, a lakosságiakat is, ez pedig az újrabefektetés kockázata: mivel a dkj-kban lévő pénz 3, 6 vagy 12 hónap múlva visszavándorol a befektetőhöz, annak új helyet kell keresni, csak már jóval alacsonyabb hozam mellett. Kérdés mit választanak a befektetők, akiknél az ÁKK monitoring jelentése szerint május végén 2240 milliárd forint értékű dkj pihent (ebben benne vannak a magánbefektetők és a befektetési alapok is) ez az év végi állománynál 25 százalékkal magasabb.
Az MNB statisztikája külön feltünteti a háztartások állományát, de egy kalap alá vesz minden, egy évnél nem hosszabb lejáratú állampapírt. A jegybanki adatok alapján a magánbefektetőknél 1981 milliárd forint piaci értékű rövid pihent április végén, de ebben bele értendők a dkj-k mellett az egyéves Kincstári Takarékjegyek, valamint az Egyéves Magyar Állampapírok is.
A lakosság kezében lévő dkj állomány pedig már megközelítette április végén az 1200 milliárd forintot.
Aki a most aktuális dkj hozamokat kevesli, kénytelen hosszabb lejáratú állampapírok közt válogatni, persze ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy érdemes is a futamidő végéig megtartani ezeket a kötvényeket. Közvetlenül dkj-k helyett érdemesebb Bónusz Magyar Állampapírt venni, bár a most elérhető sorozat – 2026/O – kamata már csak július 21-ig évi 15,9 százalék. Az utána következő negyedévre be kell érni kevesebbel, hogy pontosan mennyivel az még a soron következő diszkontkincstárjegy aukciókon múlik, a kamatforduló előtti négy, 3 hónapos dkj hozamokat átlagolják és erre egy százalékpont kamatprémium adódik. Ha most lenne kamatforduló, akkor 13,18 százalékra változna a Bónusz papír éves kamata a következő 3 hónapra vonatkozóan. A Bónuszból 843 milliárd forintnyi van a lakosságnál, amelyen belül a jelenleg forgalmazott 2026/O-ból 201 milliárdnyi talált gazdára.
Halkabban csenget a pénzes postás azoknál is, akik a bankközi kamatlábat (BUBOR) követő állampapírban tartják a megtakarításaikat. A lakossági és intézményi körben is népszerű 2027/B kötvényről július 19-én dől el, mennyit fial a rákövetkező 3 hónapban: a jelenlegi 16,29 százalékos kamat helyébe az aznapi 3 havi BUBOR érték lép, ha ma lenne a kamatmegállapítás, akkor 15,17 százalékkal kamatozna tovább a befektetőknél lévő, egész magas, 1 101 milliárd forintnyi állomány.
Ha ilyen ütemben jönnek le a változó kamatozású kötvénykamatok, akkor még inkább a Prémium Magyar Állampapírok felé tolódhat a lakossági kereslet.
A most forgalmazott két PMÁP az idei év után 14,75 és 15,5 százalék kamatot fizet és egy évre rá sem lehet ok panaszra: a jegybank a legutóbbi inflációs jelentésében 16,5–18,5 százalék közé lőtte be a 2023-as átlagos éves pénzromlás mértékét, ami alapján a 2024-es PMÁP kamatok 17,75 és 19,5 százalékon alakulhatnak.
A lakosság meg is teszi a tőle tehetőt, hogy ezt a magas kamatot zsebre vágja, a legfrissebb adatok szerint már 5813 milliárd forint értékben van PMÁP a háztartásoknál, amelyből a forgalmazás alatt lévő 2028/L-ből 52,5 milliárd, míg a 2031/I-ből 59 milliárd a kint lévő állomány, igaz ez a volumen alig egy hónap termése. Az év elejéhez képest a PMÁP portfólió már 1333 milliárd forinttal nőtt.
