Az Nvidia videókártya-gyártó múlt héten csatlakozott az eddig mindösszesen négy technológiai vállalatot számláló elit klubhoz, mely az ezermilliárd dollár feletti értékű cégeket tömöríti. Az Apple, a Google, az Amazon és a Microsoft történetével és jelentőségével szinte mindenki tisztában van, de az Nvidia az elmúlt hónapok mesterséges intelligencia (MI) őrületét megelőzően gyakorlatilag csak a videójátékok kedvelői, a tőzsdék szerelmesei és a számítástechnikai szakemberek körében volt ismert. Nézzük, hogy ért fel az Nvidia világ csúcsára!
Név nélküli startupból az irigységig
Az Nvidia megalapítása három informatikai szakember nevéhez kötődik: Jensen Huang, korábbi AMD-processzor-tervező, Curtis Priem IBM-es grafikuscsip-mérnök és Chris Malachowsky mérnök 1993-ban, egy Denny’s gyorsétteremben hozták létre közös vállalkozásukat, amelynek küldetése ugyan már volt, neve még közel sem.
Az alapítók azt gondolták, hogy a gyorsított számítástechnika – mint például a grafikus processzor (GPU) – lesz a szektor jövője, mivel több olyan problémát is meg tud oldani, amit a hagyományos csipek (CPU-k) nem, illetve meglátták a videójátékokban rejlő potenciált is: jobb látványvilág, jobb játékélmény, jobb számítási kapacitás – mindez brutális pénzügyi potenciált eredményez.
Huang és társai ezért úgy döntöttek, hogy a videójátékok iparát tűzik zászlajukra, ami rövidesen húszmillió dollár finanszírozást tett elérhetővé a még névvel sem rendelkező vállalkozásnak.
A három szakember eleinte minden fájljukat az NV, mint next version, azaz következő verzió rövidítéssel látta el, a hatalmas érdeklődés nyomán ugyanakkor létfontosságúvá vált, hogy céggé tudjanak válni, ahhoz azonban kellett egy név: ezért fogták a két már használt betűjüket, és elkezdtek olyan szavakat keresni, amelyek tartalmazzák mind a kettőt, így bukkantak rá a latin invidia kifejezésre, amely magyarul irigységnek fordítható le. Az Nvidia 1999-ben, a gyorséttermi alapítást követő hatodik évben már tőzsdére is lépett 12 dolláros részvényenkénti áron.
Az első Xbox-konzoltól a mesterséges intelligencia feletti teljes hegemóniáig
Az Nvidia egyik első igazán nagy megrendelése a Microsoft játékkonzolához, az eredeti Xbox-konzolhoz köthető, amelynek grafikus egységeit Huang mindössze hét éve létező vállalata rakta össze. A növekvő projektállomány mellett az MI szempontjából 2006-ban sikerült a jelentős áttörés, amikor a Stanford Egyetem kutatói rájöttek, hogyan lehet pontosan fejlett matematikai számításokra felhasználni a grafikus processzorok működési modelljét: a GPU-k rengeteg, egymással párhuzamosan futó folyamatot képesek kezelni, szemben a CPU-k egysávos működésével.
Huang ekkor döntötte el, hogy az addig alkalmazott zárt fejlesztési folyamataikat megnyitja a nagyközönségnek, szabadjára engedve a GPU-kban rejlő potenciált.
A mesterséges intelligencia, ahogy ma ismerjük, szinte biztos, hogy nem jöhetett volna létre Huang és csapata nélkül: a szabadon programozhatóvá tett grafikus processzorok tették ugyanis lehetővé az első MI-áttörést, a képek azonosítására alkalmas Alexnetet 2012-ben. Onnan pedig nem volt visszaút.
Az Alexnetet mindössze két Nvdia GPU-n trenírozták pár napig, mégis szinte mérhetetlenül nagy előrelépést hozott az informatika világába –
ahogy tíz évvel később a ChatGPT is, amelyet már tízezer darab modern Nvidia videókártyán tanítottak, melynek minden egyes darabja több mint tízezer dollárba kerül.
Az Nvidia napjainkban a gépi tanulás globális piacának több mint 95 százalékát uralja, ami azt jelenti, a fejlesztők is célzottan az Nvidia termékeire írják MI-szoftvereiket, teljes hegemóniát biztosítva ezáltal számára az MI-térben.
A három alapítótól az ezermilliárdos piaci kapitalizációig
Az Nvidia az 1999-es, 12 dolláros részvényárfolyam melletti tőzsdére lépése óta öt alkalommal osztotta fel részvényeit összesen 48-szoros szorzó mellett, ami azt jelenti, hogy egy darab amelyet 2000 júniusa előtt vettek, ma 48 részvényt ér. Ennek figyelembevételével elmondható, hogy
az Nvidia részvényei 47 669 százalékot erősödtek tőzsdére lépésük óta, ami mellett elő látásra eltörpül az elmúlt nyolc hónap 250 százalékos tőzsdei ralija.
A legnagyobb részvényesek listáján a három egykori alapító közül csak Huang szerepel, aki 3,85 százalékos tulajdonrészével, melynek értéke 37,1 milliárd dollár, a negyedik legnagyobb tulajdonosa a cégnek.
A nagyrészvényesek dobogójának csúcsán a Vanguard áll 8,33 százalékkal, őket a BlackRock követi 7,44 százalékkal, míg a harmadik fokra a Fidelity alapkezelő fért fel 5,52 százalékos tulajdonrészével. A legnagyobb befektetők közt szerepel még a JPMorgan, a Bank of America, a Morgan Stanley és a Goldman Sachs.
Minden várakozást felülmúlt az Nvidia, több száz milliárd dollárral nőtt a cég értéke pár óra alattAz Nvidia első negyedéves bevétele az elemzők által várt 6,5 milliárd dollár helyett 7,2 milliárd dolláron állt meg, az egy részvényre jutó nyereség (EPS) pedig 1,09 dollárra rúgott, messze maga mögött hagyva az elemzők 0,92 dolláros várakozásait. |
A történelmi részvényrali a belsősök körében jelentős nyereségrealizálást idézett elő: Huang például március közepén 242 dolláros áron eladott 73 ezer részvényt 17,6 millió dollár értékben, de a különböző felső vezetők sem ragaszkodtak túlzottan saját papírjaikhoz, március közepe óta mintegy 58 millió dollár értékben szabadultak még a cég részvényeitől.
