A frankot imádják, a svájci tőzsdét azonban kerülik az európai befektetők
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSvájc a világ egyik legnagyobb pénzügyi központja, devizáját, a frankot pedig befektetők milliói használják menekülővalutaként az értékállósága miatt – részvénypiacát mégis csak nagyon kevesek ismerik, és még kevesebben kereskednek a svájci cégek részvényeivel. De mégis, miért ennyire erős a frank, és mi állhat a gyenge részvénypiaci érdeklődés mögött?
A frank mint kiváló menedékvaluta
A frank stabilitásának alapja elsősorban Svájc gazdasági erejében keresendő: az alpesi ország pénzügyi helyzete kitűnő, folyó fizetése mérlege az elmúlt 23 évből 20-szor többletet mutatott, kihangsúlyozva ezzel azt, hogy az ország minimális kitettséggel rendelkezik csak a külföldi gazdasági folyamatok felé.
A frank vonzerejéhez az is nagyban hozzájárul, hogy
a mindenkori svájci kormány és a monetáris politika egyaránt mindig is stabilitásáról, kiszámíthatóságáról volt híres,
mely tényezők együttállása minimalizálja annak esélyét, hogy valamilyen belső bizonytalanság nyomán a frank hirtelen értékvesztést könyveljen el – mindemellett a jegybank rendre él bizonyos intervenciós eszközökkel is, hogy fel tudja srófolni a valuta értékét: a tavalyi év első felében például 900 milliárd frank értékben vásároltak be más országok devizáiból, hogy a frank árfolyamát és inflációját a kívánt tartományban tarthassák.
A frank az elmúlt egy év során a dollárral szemben több mint 7, míg az euróval szemben 0,6 százalékot erősödött.
A hazai deviza dinamikus felértékelődése ugyanakkor nem minden gazdasági szereplő számára hordoz jó híreket: a túlzottan erős frank az exportra termelő vállalatok számára például hatalmas teher.
Svájc az idén, történelme során először több sajtot fog importálni, mint exportálni,
mert a frank ereje miatt egyszerűen jobban megéri behozni a termékeket, mint otthon megtermelni.
A svájci különutasság és a részvénypiac esete
A mindenkori svájci vezetés a politikai stabilitáson túl arról a legismertebb, hogy rendre igyekszik távol tartani magát és az országát a nemzetközi közösségtől – ilyen a be nem lépés az Európai Unióba, a világháborúkból való kimaradás vagy éppen a részvénypiaci integráció kérdése.
A svájci börze ugyan a világ egyik legnagyobb tőzsdéje mind a forgalmat, mind a rajta jegyzett cégek piaci kapitalizációját tekintve, ám napjainkban az európai befektetők körében mégis jóval kisebb érdeklődést vált ki, mint például az amerikai vagy éppen a német parkett.
Ennek oka elsősorban az, hogy a svájci és az európai tőzsdei vezetések 2019-ben képtelennek bizonyultak meghosszabbítani azt az egyezményt, mely korábban kölcsönösen biztosította a két térség vállalatai és befektetői számára az egymás piacaihoz és termékeihez való hozzáférést. A kenyértörés nyomán az EU letiltotta a svájci cégek részvényeit az európai tőzsdékről, míg a svájciak válaszként ugyanígy jártak el az EU-s cégek papírjaival.
A különválás azonban nem fejtett ki különösebb hatást a svájci tőzsde indexének, az SMI-nek az alakulására: a mutató a kenyértörés óta több mint 1200 pontot emelkedett.
A svájci tőzsde indexének alkotói között sok más vállalat mellett olyan óriáscégeket is megtalálunk, mint a Novartis, illetve a Roche gyógyszeripari vállalat, a Swiss Life biztosítótársaság, a Geberit szanitergyártó, az UBS pénzügyi, a Logitech számítástechnikai vagy éppen a Nestlé élelmiszeripari megavállalat.
A svájci börzén több mint 250 cég részvényeit jegyzik, ezek piaci kapitalizációja a 2020-as adatok szerint az 1,5 ezermilliárd svájci frankot is meghaladja.
Megtépázza a luxusóragyártókat az erős frankAz okosórák térnyerése, a pandémia és az infláció után új fenyegetéssel kell szembenézniük a svájci luxusóragyártóknak: eredményüket ezúttal a frank erősödése veszélyezteti. |
