Európai szinten nem új keletű, hogy a távközlési társaságok az előző évben mért inflációval megegyező mértékben emelik a szolgáltatások árait, bár az élelmiszerárak alakulásának valóban nincs köze a távközlési árakhoz, ám ezt a kérdést fel lehet tenni a szolgáltatószektor más szereplőinek is, például az ingatlanszektorban, ahol a bérleti díjak hasonló mértékben emelkedtek – mondta a Világgazdaság Arbitrázs című podcastsorozatának legújabb epizódjában Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. szenior részvényelemzője.
A Magyar Nemzeti Banknak ugyanis nem tetszik, hogy a hazai távközlési szektor szereplői az előző évben mért átlagos inflációhoz indexáló, visszatekintő áremeléseket hajtottak végre. Az automatikus indexálás akkor lenne indokolt, ha a költségek is hasonló mértékben növekednének, ám a jegybank szakértői szerint az árképzésbe olyan tényezők is beépülnek, mint az élelmiszerár-infláció, köztük például a tej vagy a kenyér ára, amely 40-50 százalékkal emelkedett.
Felmerül a kérdés, hogy mit történne, ha a jogalkotó valamilyen módon korlátozná a távközlési társaságok áremelési módszerét, hiszen a Magyar Telekom mellett van egy másik szereplő, a 4iG amely nagymértékben eladósodott az akvizíciók, köztük a Vodafone felvásárlásakor, nagyjából 850 milliárdnyi adóssághegyet cipel. A 4iG második negyedévre vonatkozó eredménybeszámolója szerint az operatív eredmény megegyezik a kamatkiadásokkal, és ha pénzügyi soron nem ért volna el bevételt, veszteséges lett volna a cég.
A Telekom 14,5 százalékkal emelte a díjakat, ami nagyjából 10 százalékkal növelte a bevételét, a második negyedévben ez havonta 3 milliárd forintos többletet jelent, a profitsoron három hónap alatt 2-4 milliárd plusz is maradhatott – mondta Gaál Gellért.
Azt a szakértő is elismerte, hogy jövőre ennél lényegesebb profitnövekedés jöhet, miután az energiaárak érdemben csökkenhetnek.
A képlethez azonban hozzátartozik az is, hogy Magyarországon régiós vagy európai összevetésben sem olcsó a távközlési szolgáltatás, ám azt sem érdemes szem elől téveszteni, hogy nálunk van a legnagyobb teher a szektoron.
Visszatekintve érdemes megvizsgálni azt is, hogy 2011 és 2021 között a távközlési szektoron belül az árszint az inflációhoz képest 59 százalékkal csökkent reálértéken, azaz például a Telekom esetében a mobil-előfizetés 2-3 százalékkal, az internet 5 százalékkal lett olcsóbb, miközben a nettó reálbérek 140 százalékkal emelkedtek – állítja a szakértő.
A hazai, oligopolnak mondható piacon tehát aligha lesz a következő időszakban vérre menő árverseny, addig biztosan nem, míg a 4iG-nak nem sikerül konszolidálnia a helyzetét.
Ráadásul a Yettellel mint a harmadik piaci szereplővel legfeljebb mobilszolgáltatások terén érdemes számolni, az új tulajdonosa, a távol-keleti befektető pedig vélhetően a vételár megtérülésekor az árindexálás lehetőségét is beszámolta. A tőzsdei árfolyamokba – főleg a Telekom esetében – is beépült az inflációval megegyező áremelés, ennek farvizén kapaszkodott az elmúlt időszakban a de a befektetők, valamint a 4iG azzal is számol, hogy 2024-től már nem kell majd az extraprofitadót az államkasszába befizetni. Ez a Telekom esetében 2-3 százalékkal növelné a részvényesek számára kifizetett hozamot, ami 2024-re akár 14-15 százalék is lehet.
Gaál Gellért szerint a távközlési szektor összességében kedvező időszak előtt áll, hiszen a monetáris szigor enyhülésével ismét érdemi hozamot tudnak majd a részvényesek számára biztosítani, ami a piacra vonzhatja a befektetőket. A szakértő a várható áremelés, a csökkenő energiaárak hatására két számjegyű profitdinamikával számol a Telekomnál, mindez a részvény-visszavásárlásokkal fűszerezve 15-16 százalékos hozammal kecsegtet.
