Két év alatt megháromszorozódott a fagyasztott narancslésűrítmény határidős ára, s már 4 dollárnál is magasabban jegyzik fontját. Nem csoda, hogy idén ez a termék a legjobban teljesítők közé tartozik az árupiacon.
Fotó: AFP
Annak ellenére, hogy az amerikaiak egyre kevesebb narancslevet fogyasztanak, s a csökkenő fogyasztás szerkezete is megváltozott: háttérbe szorult a tőzsdén jegyzett sűrítményből hígított lé a gyümölcsből facsart változatokkal szemben. A sosem látott drágulás még jobban elterelheti a fogyasztókat erről a piacról. De most még sokan fogadnak a további áremelkedésre.
Hol vannak már a múlt század nyolcvanas évei, amikor a gyakran 1 dollár per font alatt jegyzett narancslével való bennfentes kereskedés, amely a termésprognózisok kiszivárogtatásán alapult, még vígjátéktéma lehetett. A magyar mozikban Szerepcsere címen futott filmet Eddie Murphy és Dan Aykroyd vitte sikerre.
A narancssűrítmény idén eddig durván 100 százalékot teljesített, de nem érdemes összeesküvés-elméleteket keresni. Pláne, hogy a pénzügyi vadnyugatot megregulázó 2010-es Dodd–Frank-féle Wall Street reform és fogyasztóvédelmi törvény egyik rendelkezése, az Eddie Murphy-szabály megtiltotta a bennfentes kereskedést a kormányzattól származó nem nyilvános információk felhasználásával.
A piac kínálati oldalát évtizedes gondok nyomasztják: a narancsfákat pusztító citrusbetegség és a ligeteket felfaló urbanizáció. Időnként hurrikánok tizedelik a termést, mint a tavaly őszi Ian és Nicole.
Az ezredfordulón jelent meg Floridában a korábban csak Ázsiában és Afrikában pusztító citrusbetegség, a sárga sárkánykór, vagy „zöldülés”, amely elvékonyítja a fák koronáját, elsárgítja leveleket, s kiszárítja a növényeket. A 2010-es évek elején már a floridai citrusligetek fele fertőzött volt. A betegség lassan öl, de folyamatosan emelkedik a hullásgyümölcs aránya, és a betakarítható termés is jóval kisebb méretű a megszokottnál.
A levélbolha által terjesztett betegség mellett a külvárosok terjeszkedése miatt is teret vesztenek a narancsligetek. 2001 óta felére csökkent a termőterület Floridában.
A kínálati oldal szűkülése a pandémiáig nem volt feltűnő, mert a narancsléfogyasztás trendszerűen csökkent: a vásárlók az alacsony cukortartalmú üdítőitalokra tértek át. A világjárvány előestéjén évtizedes mélyponton pihent a kurzus, ám a pandémiás kereslet meglódította az addig nyomott árakat. Amire ráugrottak a spekulánsok. És kisebb korrekcióktól eltekintve, a piac azóta sem jutott nyugvópontra.
Sunshine – hurrikán, Brazília – aszály
Sunshine állam adja az amerikai narancstermés 90 százalékát. Az államban idén várhatóan felülmúlják a termésátlagok a tavalyi hurrikán sújtotta terméseredményt, de a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint ez még mindig bő 50 százalékkal elmarad a két évvel ezelőtti betakarításhoz képest.
Ráadásul hiába hozta helyzetbe a floridai helyzet Brazíliát, a világ legnagyobb narancstermelőjét, amely a világ narancsléfogyasztásának 70 százalékát biztosítja, s az elmúlt években rekordmennyiségben exportált az Egyesült Államokba. A brazil ültetvényeket ugyanis aszály sújtotta, s ott is megjelent már a citrusbetegség. Ezért elemzők szerint a brazil termelők idén nem lesznek képesek betölteni a globális kínálati hiányt.
Egyelőre a fedezeti alapok a további áremelkedésre fogadnak, míg az árupiaci kereskedők már a tetőzést várják. A shortosok mellett szól, hogy a narancslé keresleti oldalát kérlelhetetlenül morzsolja a diétás italok egyre szélesebb konkurenciája.
