A szaúdi a Tawadul idei legnagyobb attrakciója volt az ADES Holding elsődleges részvénykibocsátása (IPO), a Dubajból irányított olajipari társaság részvényárfolyama az első nap 30 százalékkal a kibocsátási ára felett, 17,54 riálon zárt.
Azért nem magasabban, mert a ralinak megállj parancsolt az új társaságok első kereskedési napjára vonatkozó 30 százalékos limit. A sikert három tényező is előrevetítette: egyfelől a részvényt a kínálati sáv tetejére, 17,5 riálra árazták be, másfelől a meghirdetett 1,2 milliárd dolláros pakettre 77 milliárd dollár értékben érkezett be ajánlat az intézményi befektetőktől.
Az ADES debütálását a háborús hangulat sem zavarta meg
A harmadik adu pedig fő tulajdonos személyében keresendő: az nem más, mint a közel félezer milliárd dollár értékű petrodollárt fialtató szaúdi állami befektetési alap, a Public Investment Fund (PIF).
Az ADES-ből 30 százalékos részesedést adtak el tulajdonosai, a PIF, az ADES Investments és a Zamil Group Investment. Pedig az ADES debütálásához a külső környezet nem volt éppenséggel optimális, a szaúdi irányadó tőzsdeindex,
a TASI index július óta gyengélkedik, 11 százalékot esett,
ami összefüggésben van az OPEC+ keretében kötött szaúdi–orosz paktummal, vagyis az arab nagyhatalom olajiparára önként erőltetett termeléscsökkentéssel.
Az olajipari infrastruktúrát üzemeltető ADES debütálására nem hatott a hétvégén kirobbant arab–izraeli katonai konfliktus sem, a szombati rakétazáport és terrortámadást követően a vasárnapi rijádi kereskedést uraló síri hangulat felengedett, a befektetők is megnyugodtak, hogy a konfliktus nem borítja lángba az egész Közel-Keletet.
A régió IPO-k szempontjából is legforgalmasabb tőzsdéjén az idén 2,4 milliárd dollár értékű bevezetést regisztráltak, ennek a fele az Öböl-térségben, Indiában és Észak-Afrikában tevékenykedő ADES-hez fűződik, amely egyébként nem új fiú a börzéken, hiszen 2021-ben a PIF kezdeményezésére, a többi meghatározó tulajdonossal egyetértésben kivezették a részvényeit a londoni börzéről.
Akkor a piaci értéke 516 millió dollár volt, ami az ezt követő akvizíciós hullám kapcsán többszörösére, 5,12 milliárd dollárra nőtt.
Most is a PIF kezdeményezte a tőzsdei bevezetést, és a Saudi Aramco, Kuwait Oil Co. és a katari North Oil Company révén megrendelésekkel rendesen kitömött ADES ezt sikerrel abszolválta.
Levált a szandál talpa, megijedtek a befektetők
Nem így a német Birkenstock, amelynek New York-i debütálásához nagy reményeket fűztek tulajdonosai, köztük a luxusipar legnagyobb cégcsoportja, a francia LVMH és annak tulajdonosa, Bernard Arnault, akik családi vagyonkezelője révén közvetlenül is érdekelt az 1774-ben családi manufaktúraként alapított prémium minőségű szandálokat és lábbeliket gyártó német vállalatban.
Ott a norvég vagyonalap, a Durable Capital Partners magántőke-társaság és az L Catterton luxusipari befektető csoport sarokkő befektetőként lépett be, előbbi kettő együtt 300 millió dollár értékben vállalt részvényjegyzést.
A baljós jelek már ott jelentkeztek, hogy a megjelölt, 44-49 dolláros ajánlati sáv tetejére várt ár helyett végül 46 dolláron adták el a részvényeket. Így a remélt 10,1 milliárd dollár helyett eleve 9,3 milliárdra süllyedt a piaci kapitalizáció.
Ami az első, szerdai kereskedési nap végére már 7,5 milliárd dolláron állt, miután 12,6 százalékos mínuszban zártak a Birkenstock-papírok. Az esés okai közé sorolják a túlzott lelkesedést, mert a Birkenstock valóban ikonikus márka, de termékei éppúgy a ciklikus fogyasztási javak közé tartoznak, mint a Nike tornacipői vagy a Crocs műanyag klumpái.
Készletkisöpréssel vágott a Birkenstock alá az Amazon
Ez persze eddig is köztudott volt, a cég pedig termékpalettájának szélesítésével próbálja kisimítani a szezonális csúcsokat. Kézzelfoghatóbb magyarázat ennél, hogy az Amazon épp a nevezetes napra időzítette Birkenstock kollekciójának leértékelését, de hogy pont ettől ijedtek volna meg a profi befektetők, az még a Bloomberg elemzése szerint is valószerűtlen.
Mindenesetre a milliárd dolláros debütáló vállalatok körében a 12,6 százalékos esés top 10-es helyezést garantál a Birkenstocknak. Az utóbbi évek nagy buktái közül az 2021-ben startolt Robinhood online kereskedési platform üzemeltető 8 százalék feletti, a Uber 2019-ben pedig 9,7 százalékos mínusszal tudta le az első kereskedési napot.
Azt természetesen a piac dönti el, hogy a mennyire lehetett túlárazott, mindenesetre a kedélyek lenyugodhattak, hiszen a csütörtöki nyitás előtti kereskedésben már 1 százalék körüli pluszban forgott a részvény.
