Közel 280 milliárd dolláros extraprofitot tettek zsebre a bankok világszerte 2022-ben az emelkedő globális kamatkörnyezet nyomán, de a kilátások már távolról sem ilyen fényesek – derült ki a McKinsey & Co. tanácsadócég közleményéből, amelyet a Bloomberg szemlézett.
A McKinsey szakértői kiemelik: ezzel a hatalmas extranyereséggel a 2022-es év egyértelműen a bankszektor legjobb éve volt 2008, azaz a nagy pénzügyi válság kirobbanása óta. A tetemes profitugrás mögött egyértelműen az áll, hogy a pandémiás korszakot jellemző, nullaközeli kamatkörnyezetet követően, az inflációs nyomás növekedésével párhuzamosan a jegybankok világszerte hatalmas kamatemelési dömpingbe kezdtek, feltornászva ezzel többek között a hitelek után az ügyfelek által fizetendő kamatokat is.
Az elemzők rámutatnak: ekkora hátszelet a bankszektor alsó hangon 2008 óta egyetlenegyszer sem kapott a jegybankoktól, a váratlan profitugrás nyomán pedig tömérdek pénzintézet milliárdos nagyságrendű sajátrészvény-visszavásárlásba kezdett.
A sajáttőke-arányos megtérülés ugyan 12 százalékra ugrott ezzel a szegmensben 2022-ben, a 10 éves átlagnak számító 9 százalékról, a McKinsey elemzői mégis óvatosságra intik a befektetőket. Véleményük szerint a nem hagyományos pénzintézetek térnyerésével a tradicionális nagybankok szerepe egyre jobban háttérbe szorulhat, rányomva bélyegét az idén kifejezetten volatilis részvénypiaci teljesítményt mutató szektor jövőjére.
Előretörnek a trónkövetelők
A neobankok és az egyéb, digitális pénzügyi cégek ugyanis temérdek előnnyel bírnak a hagyományos bankokhoz képest: legtöbb esetben alacsonyabb költségek mellett, fenntarthatóan, a legfrissebb technológiai újításokkal is felvértezve jó felhasználói élményt nyújtanak az ügyfelek részére, és egyelőre sok helyen a tradicionális társaikéhoz hasonló felügyeleti követelményeknek sem kell megfelelniük – igaz, ez valószínűleg már nem sokáig lehet így.
A bankok vállát az a teher is húzza, hogy a pénzügyi alapokba befolyó összeg több mint 70 százaléka az elmúlt években már nem is bankok kezelése alá került, hanem nyugdíj- és egészségpénztári alapokba, magántőke- vagy egyéb befektetési alapokba – tetemes tőkemennyiségtől fosztva meg a pénzintézeteket. Ez a folyamat pedig minden jel szerint nem fordul visszájára a közeljövőben, sőt: a McKinsey elemzői szerint akár
hamarosan egyensúlyukat is veszthetik a banki mérlegek, ha a jelenlegi trendek folytatódnak.
Ahogy az sem vet jó fényt a bankok kilátásaira, hogy a pénzintézetek teljesítménye között régiós bontásban hatalmas szakadékok kezdenek kialakulni: míg az Indiai-óceán környékén – mint Szingapúr, India, Dubaj és Afrika keleti részei – működő hitelintézetek között találjuk meg a világ legjobban teljesítő bankjait, az európai, kínai és orosz versenytársak sok esetben már a működésükhöz szükséges tőke előteremtését is csak nehezen tudják megoldani.
A McKinsey szakértői szerint ugyanakkor van fény az alagút végén a bankok számára: a mesterséges intelligencia elterjedése ugyanis számításaik szerint akár 200-300 milliárd dollárral is csökkentheti működési költségeiket.
