A gyorsan csökkenő a gyengélkedő gazdaság és az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsában helyet foglaló egyik – korábban héjaként számon tartott – szavazó tag véleményének változása miatt a piacok újabban jövő márciusra várják az EKB első kamatcsökkentését, 2024 végére pedig sokak szerint már 2,5 százalékra eshet az irányadó kamat a jelenlegi 4 százalékról. A múlt héten még 3 százalék feletti szintet vizionáltak jövő decemberre az elemzők.
Fotó: Dursun Aydemir
Kínzó dilemma előtt áll az EKB
Ha a piacoknak igazuk lesz, akkor az EKB lesz a globális színtér első nagy központi bankja, amely mérsékelni kezdi az alapkamatot, a tisztviselők azonban nem fogják elkapkodni az irányváltást, akármilyen drasztikus makrogazdasági fordulat rajzolódik is ki a szemük előtt.
Christine Lagarde EKB-elnököt és kollégáit ugyanis a kamatnövelési ciklus megkezdésekor elkövetett hibák és az ezt követően a nyakukba zúduló kritikák tömege kísérti. Miközben az amerikai jegybank anno az infláció megugrását előrejelző elemzőkre hallgatva idejében megkezdte a szigorítást, az EKB csupán hét hónapos késéssel, 2022 júliusában kapcsolt.
Az eurózónás országok jegybankelnökeiből és az EKB hat vezetőjéből álló kormányzótanács most azzal a dilemmával szembesül, hogy a túl korai csökkentést és ezzel az infláció esetleges elszabadulását, vagy a túlzásba vitt megszorítással a gazdaság összeomlását kockáztassa.
Elavult az EKB korábbi prognózisa
Amíg a vezetők még tanakodnak, az EKB munkatársai már az utolsó simításokat végzik azon az előrejelzésen, amelyet Lagarde jövő csütörtökön mutat be a nyilvánosságnak.
Mint ismert, a bank korábban úgy vélte, az infláció jövőre átlagosan 3,2 százalék lesz, és 2025 második felében tér vissza a 2 százalékos célhoz. Ám ez a prognózis egyre inkább elavultnak tűnik, miután a fogyasztói árak növekedése már novemberben 2,4 százalékra lassult, ami 2021 közepe óta a legalacsonyabb érték.
Még a német Isabel Schnabel, a testület héjaként ismert tagja is elismerte, hogy az infláció lassulása „figyelemre méltó”, és hogy a további kamatemelés ennélfogva nem valószínű. Az első fél évben történő kamatcsökkentés lehetőségéről azonban nem kívánt nyilatkozni. Szemben pédául Francois Villeroy de Galhauval, a francia jegybank kormányzójával, aki azt mondta, hogy a kérdés igenis felmerülhet már 2024-ben.
Megszólaltak az elemzők is
Az elemzők mindenesetre nem restek felülvizsgálni becsléseiket. A Deutsche Bank szerdán 150 bázispontos lazítást prognosztizált jövőre, és az első lépésre már áprilisban sor kerülhet – vélik a pénzintézet szakértői. Szintén áprilisra becsülte az első kamatcsökkentést a múlt héten az amerikai Goldman Sachs is.
A Bloomberg Economicsnál pedig úgy látják:
Az EKB a hitelfelvételi költségeket jóval a semleges szinten túl emelte, aminek a hatása egyre jobban látszik a gazdasági adatokon és az infláció alakulásán is. Hasonló a helyzet az Atlanti-óceán túloldalán is, miközben a globális hangulat is változik. A növekedést, az inflációt vagy a globális hangulatot illető bármely változás arra késztetheti az EKB-t, hogy még a jövő év közepe előtt vágja meg a kamatot.
Maradtak azonban még bőven héják is a kamatdöntő testületben, a német Bundesbank elnöke, Joachim Nagel szerint továbbra is erőteljesen fennáll az infláció visszatérésének a veszélye, ezért többször is kizárta, hogy az EKB irányadó kamata elérte volna a csúcsot. Belga kollégája, Pierre Wunsch pedig még egy újabb emelést is elképzelhetőnek tart.
Ha a kamatvágás tavasszal kezdetét veszi, az kedvező lenne a forintra nézve, hiszen egy fontos benchmarkhoz képest nőne a hazai deviza kamatelőnye, még akkor is, ha közben az MNB is lejjebb vinné az alapkamatot.
