A generatív mesterséges intelligencia (MI) technológiai részvényekre gyakorolt felhajtóereje és az Egyesült Államok recessziójának elmaradása miatt a részvénypiacok figyelmen kívül hagyták a márciusi bankválságot, a gyengélkedő kínai gazdaságot és a közelmúltbeli kamatemelkedési ciklussal kapcsolatos aggodalmakat. Az eredmény: az S&P 500 18 százalékot emelkedett idén, főként három szektor, a kommunikációs szolgáltatások 50 százalékos, az információs technológia szintén 50 százalékos és a fogyasztási cikkek 32 százalékos felhajtóerejének köszönhetően. Ebben a három szektorban találjuk a legtöbb megacéget, amelyeknek a piaci értéke meghaladja a 200 milliárd dollárt.
Az idei rali eredményeként a „Magnificent Seven” (Apple, Microsoft, Alphabet, Amazon, Nvidia, Meta és Tesla) tovább növelte relatív indexsúlyát az S&P 500 indexben.
Az információs technológiai szektor mára elérte a 29 százalékos indexsúlyt az S&P 500-ban. Ennek egyrészt áldásos volt a részvényhozamokra és a készpénznek a részvényekbe áramlására gyakorolt hatása, másrészt viszont kockázatot is rejt, hiszen az amerikai részvénypiac törékenyebbé vált tőle. Ahogy az alábbi diagram is mutatja, az S&P 500 index 2020 óta nem látott relatív szintet ért el a súlyozatlan S&P 500-hoz képest (S&P 500 Equal Weight), több mint 1,20-szoros értékkel. Ez jól mutatja a technológiai részvények és általában a megacégek körül kialakult, felfokozott hangulatot. Ennek eredményeként érdemes mérsékelni az elvárásokat a megacégek irányába, a piac többi részéhez viszonyítva.
