Túlmutat önmagán a becslések szerint 50 milliárd dolláros kárt okozó Zhongzhi Enterprise Group vagyokezelő csődje. Egyre nagyobb a feszültség a kínai pénzügyi szektorban. Persze, nem olyan azonnali válságtól tartanak az elemzők, mint ami négy évvel ezelőtt rázta meg a kínai gazdaságot. Ám az elmúlt hetek kamatmozgásai mégis aggasztóak, különösen a rövidlejáratú hitelezésben.
Megszokhattuk, hogy a kínai pénzpiaci kamatlábak gyakran megugranak a hónap végén, de azért az október utolsó napján mégis
feltűnő volt, hogy az egynapos kamatlábak rövid időre 50 százalékra emelkedtek.
Amit az állami média azzal magyarázott, hogy néhány nem banki pénzintézet tülekedett a készpénzért. Ezt a napot még rá lehetett fogni az árnyékbankokra. De az már nem írható a számlájukra, hogy az irányadó bankközi kamatlábak és az átruházható betéti jegyek – a kis bankok fontos finanszírozási eszközei – kamatlábai is folyamatosan emelkednek augusztus közepe óta.
A központi bank középtávú hitelkeretén keresztül nyújtott készpénzinjekciók is növekedtek, ráadásul 84 milliárd dollárnyi jüannal, ami 2016 óta a legmagasabb összeg. November közepén pedig a szabályozók arra kértek néhány hitelezőt, hogy korlátozzák a bankközi adósságinstrumentum kamatlábait.
Valószínű, hogy
a pénzügyi nyugtalanság hátterében a pekingi kormányzat a hatalmas kötvénykibocsátásai állnak, amelyek elszívják a pénzt a többi hitelfelvevő elől.
A hivatalos államkötvény-adósság július végétől október végéig 3 700 milliárd jüannal nőtt a CEIC adatszolgáltató adatai szerint. Ez volt a legnagyobb három hónapos növekedés 2016 eleje óta.
