A napokban töltötte be 15. születésnapját a a legnagyobb kriptodeviza, amelynek története nem lehetne teljes magyar szereplők nélkül. Nézzük, milyen hazai kötődéssel bír a 860 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező miért érdemes ritka bitcoinszilánkokra vadászni, és mi is az a blokkjutalom-felezés, ami hónapokon belül megrengeti majd a teljes kriptopiacot!
Fotó: Shutterstock
Magyar származású lehet a bitcoin alapítója
A bitcoin alapítójának pontos kilétét a mai napig homály fedi, nem véletlenül: a Satoshi Nakamoto álnév mögött álló egyén eltökélt célja volt névtelenül a háttérben maradni, hogy ne lehessen sem személyéhez, sem pedig egy konkrét szervezethez kötni a tokent, kompromittálva ezzel annak decentralizáltságát. A bitcoin berobbanásával azonban évekkel később többen megpróbálták magukévá tenni a nevet, egy Craig Wright nevű programozó még a bíróságig is elment, hogy igazát bizonyítsa – sikertelenül.
A kriptopiaci közösségnek, köztük Elon Musknak azonban van egy sokkal jobb tippje Nakamoto személyére: Nick Szabo, az édesapja révén magyar származású amerikai kriptográfus, aki ugyan már többször is megpróbálta tagadni a gyanúsítgatást, a kriptós közeget mégsem tudta meghatni – főként, mivel Dominic Frisby pénzügyi szakíró bizonyos közvetett bizonyítékokat is felvonultatott a múltban a teória alátámasztására.
A blokkláncon elérhető információk alapján annyi azonban kijelenthető: akárki is Nakamoto, anyagi gondjai nincsenek – neve mellett ugyanis alsó hangon 600 ezer bitcoin szerepel, de egyes becslések 1,1 millió tokent tulajdonítanak neki.
Magyar programozó fizetett először bitcoinnal: 152 milliárd forintot két pizzáért
Laszlo Hanyecz magyar származású programozó 2010 májusában egy bitcoinos fórumon tette közzé az alábbi posztot:
Tízezer bitcoint fizetek két pizzáért, mondjuk két nagyért, hogy maradjon holnapra is. Szeretnék rá hagymát, paprikát, kolbászt, gombát, paradicsomot és pepperónit, a szokásos dolgokat, nem kérek rá fura halat vagy bármi ilyet. Jelezz, ha érdekel, megegyezünk.
Négy nappal később a Papa John’s pizzéria jelentkezett, és az akkori árfolyamon nagyjából 40 dollárt érő bitcoinért cserébe kiszállította számára az ételt. A 10 ezer token ma 152 milliárd forintot érne.
Az ügy pikantériája, hogy a futár, aki átvette a 10 ezer bitcoint Hanyecztől, szintén nem tartotta meg, hanem nagyjából 400 dollárért túladott rajta nem sokkal később.
Budapesten található a leghíresebb bitcoinemlékmű
Világszenzációvá vált, mikor a Kripto Akadémia kezdeményezésére 2021-ben felavatták a budapesti Graphisoft Parkban Satoshi Nakamoto bronz mellszobrát. A műalkotás arcát egy speciális ötvözetből alkották meg a szobrászok, így akárki áll is vele szemben, a saját arcát látja visszatükröződni a névtelen bitcoinalapító képében.
A szobrot, amely egy kapucnis pulcsiban, bitcoinlogóval a mellkasán ábrázolja az ismeretlen alapítót, ingyenesen, a nap bármely órájában meg lehet tekinteni.
Fotó: Istvan Csak / Shutterstock
Satoshi nemcsak az alapítója, de a legkisebb eleme is a bitcoinnak
Satoshi Nakamoto szerepe a bitcoin történetében nem korlátozódik csupán a legnagyobb kriptodeviza megalkotására: tiszteletére ugyanis a közösség a token legkisebb alkotóelemeit, az egy bitcoin egyetlen százmilliomod részét jelentő töredékeket satoshiként emlegeti, a „váltópénz” nagyban megkönnyíti az egy bitcoin alatti kriptós fizetések követését.
A satoshik azonban sokkal többek, mint bitcoinszilánkok: a bitcoin bizonyos ritka sorszámmal vagy tulajdonsággal rendelkező atomjait gyűjtők százai vadásszák folyamatosan, mivel ezek adott esetben akár több ezer dollárért is elkelhetnek az erre szakosodott piacokon.
A ritka bitcoinszilánkok gyűjtése a legújabb divat a kriptopiaconHa egy adott satoshi részese volt az első ezer blokk egyikének, akkor a régiség nevet kapja, ha maga a bitcoin feltételezett feltalálója, Satoshi Nakamoto bányászta ki, akkor a nakamoto jelzővel illetik. |
Hamarosan feleződnek a blokkjutalmak – új történelmi csúcsok születhetnek
Az idei év egyik legnagyobb kriptopiaci eseménye a januári, egyelőre még kérdéses bitcoin ETF-induláson túl egyértelműen az áprilisban esedékes blokkjutalom-felezés lesz: minden 210 ezredik kibányászott token után a megfelezi az egységnyi munkáért járó, jutalomként kapott tokenek mennyiségét, lassítva ezzel a teljes, 21 millió darabos likviditási csúcs elérését, egyben elfojtva a blokkláncon mérhető inflációt is.
A blokkjutalom-felezés azért kifejezetten fontos a kriptopiac számára, mivel a múltban az eseményt követően rendre újabb történelmi csúcsokig menetelt a bitcoin kurzusa – erre pedig az idén is minden lehetőség adott, főleg az első ETF elindítását övező végtelen optimizmussal karöltve.
A legnagyobb kriptodeviza az idei évet kifejezetten rapszodikusan kezdte: január második napjára több mint 7 százalékot erősödött, majd harmadikán minden korábbi felfutását lenullázva 42 200 dollárig szakadt a kurzus.
